Négy ország összefogása Európa külső határainak védelméért
2025. március 5. 21:30
Példaértékű Magyarország, Ausztria, Románia és Bulgária összefogása Európa külső határainak védelme érdekében - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán az M1 aktuális csatornán azzal kapcsolatban, hogy nemzetközi misszió indul a bolgár-török határra.
Bakondi György szerint az, hogy magyar, osztrák, román és bolgár rendőrök és határőrök közösen védik Európa külső határát, jó példa az unió számára, mert azt akár közös erővel is lehetne hatékonyan őrizni. Hozzátette, ez segítene kiszűrni és megelőzni azokat a negatív jelenségeket, melyek az Európai Unió területén történnek.
Rámutatott, a közelmúlt súlyos terrorcselekményeit vizsgálva is látszik annak következménye, ha nincs ellenőrzés a külső határon, vagy a menekültkérelmeket csak az unió területére való belépés után vizsgálják meg.
A belbiztonsági főtanácsadó emlékeztetett, a magyar rendvédelmi politika régi elve az, hogy minél távolabb tartoztassák fel azokat a csoportokat, melyek embercsempészek segítségével illegálisan akarnak bejutni az unió területére.
Bakondi György közölte, visszaáramlást tapasztalnak a magyar-szerb határon is, ami helyett korábban, a két állam rendőri erőfeszítésének köszönhetően, új útvonalat kerestek a migránsok. Az embercsempészek azonban újra megjelentek, ezt mutatják az adatok is: tavaly az év ezen időszakában 575 határsértőt fogtak el, idén pedig 3140-et - emelte ki.
A visszaáramlás megkezdődött, és nincs okunk feltételezni, hogy a tavaszi-nyári időszakban ez csökkenne - jelentette ki a főtanácsadó.
Azt mondta, a migránsok zöme a görög szigetekre érkezik. Hozzáfűzte, a törökök komoly erőfeszítéseket tesznek azzal, hogy falat építettek a szír és iráni határra, valamint elkezdték az építkezést a görög határon is. Szerinte ez garanciát jelent az Európa felé haladók megszűrésére.
Bakondi György azt mondta, bíznak abban, hogy a külső határok szilárd őrzése és a migránsok minél távolabbi feltartóztatása felkelti azon tagállamok figyelmét, ahol már tarthatatlan közbiztonsági helyzet alakult ki a migráció miatt.
Aláhúzta, ezek alapján felül kell vizsgálni a migrációs paktumot és életszerű, hatékonyságot biztosító megoldásokkal kiegészíteni. Hozzátette, azokban a nemzetállamokban, ahol a közbiztonsági válsághelyzet már a választásoknál is éreztette hatását, módosultak a korábbi álláspontok. Ennek eredményeképpen pedig az Európai Tanács, amit állam- és kormányfők alkotnak, változásokat kezdeményezhet, amivel az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak is foglalkoznia kell.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.