A bizonytalanság és a kiszámíthatatlan jövő a fiatalok legnagyobb problémája - mondta Székely Levente, az MCC Ifjúságkutató Intézetének vezetője a Montágh Szalon által rendezett csütörtöki beszélgetésen, Budapesten.
Székely Levente közölte, négyévente végeznek nagymintás ifjúságkutatást a 15-29, illetve legutóbb a 15-34 éves korosztályban. Ezek alapján az derült ki, hogy a fiatalok az elődeiknél hamarabb lépnek be, és tovább maradnak ebben az életszakaszban - magyarázta, hozzátéve: egyre inkább kitolódik az oktatás, a gyermekvállalás, a családalapítás ideje.
A fiatal korosztályba tartozók létszáma ennek ellenére csökken - folytatta, jelezve: ma másfél millió fő alkotja a "tizen-huszonéves korosztályt", míg néhány évvel ezelőtt, az első kutatásuk idején 2,2 millióan voltak a magyar fiatalok.
Székely Levente hangsúlyozta, a fiatalokat érintő fő problémák közé tartozik a céltalanság, a baráti kapcsolatok hiánya, és a jövővel kapcsolatos frusztráció is, ami nem magyar specialitás.
"Az értékeik konzervatívak, családra, gyermekekre vágynak, szüleik életeszményét magukénak érzik. Mindeközben csökken azoknak az aránya, akik már gyermeket vállaltak, tartós kapcsolatban, házasságban élnek" - ismertette az intézetvezető.
Elmondta azt is, hogy a magyar fiatalokat aktivitás jellemzi a munkapiacon, az oktatási rendszerben való jelenlétük azonban csökken, továbbtanulási terveik visszafogottabbak, és felértékelődött körükben a mentális egészség témája.
Beszámolt arról is, hogy a tartalomfogyasztásukban a közösségi média, elsősorban a Facebook játssza a legnagyobb szerepet.
A fiatalok hírfogyasztását a közösségi média vezérli, általános trend az élménykeresés - mutatott rá, hozzátéve: a fiatalok politikai, közéleti érdeklődése alacsony szintű, alapvetően inkább kormánypártiak, de egy szűk kisebbségtől eltekintve a többség távol marad a politikától.
Székely Levente kitért arra, hogy a kutatásaik szerint minden ötödik fiatal magányosnak vallja magát, igényelnék a közösséget, ennek ellenére meredeken csökken azok aránya, akik tagjai valamilyen szervezetnek, és csökken a közösségi terek, kávézók, kocsmák, sportközpontok látogatottsága is.
A szakértő elmondta azt is, hogy a koronavírus-járványt megelőző években javultak az elégedettségi mutatók, azóta viszont ismét visszaestek, a fiatalok kevésbé elégedettek az anyagiakkal, a barátaikkal, a kapcsolataikkal is.
Az egészségi, fittségi mutatók viszont javultak - jegyezte meg.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ha a cégek innovatívak szeretnének maradni, folyamatosan újabb és újabb eredményeket kell produkálni, mert ez az állandó gazdasági növekedés feltétele Az innováció nem valami elvont dolog, annak minden pillanatban át kell hatnia a cégek teljes működését - rögzíti Pakucs János.