Liszt Ferenc koncertjeinek állandó helyszíne volt, de megfordult itt Ferenc József király, ifjabb Alexandre Dumas és Jókai Mór is. A Pesti Vigadó a magyar romantikus stílus kiemelkedő épülete, melyet eredetileg 1865-ben adtak át a nagyközönségnek, majd a második világháború után 1980. március 12-én nyitotta meg újra kapuit.
Cikksorozat: Városi séták
A 18. század végén a pesti publikumnak egyre nagyobb szüksége volt egy táncteremre. 1832-ben épült meg Pollack Mihály tervei alapján a mai Vigadó elődje, a Redoute (vigadóépület, bálterem), amely hamarosan a főváros egyik legmeghatározóbb kulturális színterévé vált. A szabadságharc alatt, 1849 májusában azonban a pesti Duna-sor klasszicista palotáival együtt a Redoute is leégett. Tíz évvel később Feszl Frigyest bízták meg az újjáépítéssel, aki keleti elemekkel elegyített romantikus épületet tervezett. A palotát 1865-ben adták át, ekkor a Pesti Vigadó többféle célt is szolgált: ünnepi és jótékonysági bálokat, fogadásokat, komolyzenei előadásokat rendeztek itt.
nemzeti archivum
A Vigadó már megnyitásának évében történelmi pillanatok helyszínévé vált. Ferenc József király 1865-ös látogatásakor itt tartottak neki ünnepélyes zeneestélyt, míg ifjabb ifj. Alexandre Dumas is ideutazott, hogy Liszt Ferenc egyik első vigadóbeli fellépését meghallgassa. Olyan neves zenészek fordultak meg itt, mint Johannes Brahms, Claude Debussy, Bruno Walter vagy Herbert von Karajan. Itt hangzott el elsőként Pesten teljes terjedelmében Beethoven IX. szimfóniája, melynek emlékére Erkel Ferenc karnagy ezüst karmesteri pálcát kapott, és itt ünnepelték 1894-ben Jókai ötvenéves írói jubileumát is. Rendeztek a Pesti Vigadóban korcsolyabált, Jókai-regényalakokat megjelenítő jelmezbált, és itt tartották meg először a legnagyobb magyar emléke előtt tisztelgő Széchenyi-bált is.
Az épület a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, így sokáig az is kérdéses volt, hogy egyáltalán újjáépítik-e. Végül 1980. március 12-én nyitotta meg ismét kapuit két színházteremmel és egy galériával. 2004 és 2014 között újabb felújításon esett át az épület.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Az a neoliberális birodalmi szemlélet, amely ma jellemzi a brüsszeli „elit” magatartását, nem csak gátja a tagországok normális együttműködésének, hanem legfőbb ellensége az unió egészséges fejlődésének. Ezt a folyamatot sürgősen meg kellene állítani, mert félő, hogy hamarosan késő lesz – véli Bánó Attila.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Kőszegen tartott a minap lakossági fórumot, ahol többek között Orbán Viktor román elnökválasztásról tett kijelentéséről kérdezte a dollármédia egyik meghatározó orgánuma, a 444. A KDNP elnöke hangsúlyozta, hogy a kormány a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mögött áll.
A jogállamiság követelménye az Európai Bizottság elnökére is vonatkozik. A szélsőséges Ursula von der Leyen azt hazudta, hogy Covid-sms-ei már elvesztek. Most fény derülthet a gigászi korrupcióra.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
