45 éve nyitott újra a Pesti Vigadó
2025. március 16. 00:00

Liszt Ferenc koncertjeinek állandó helyszíne volt, de megfordult itt Ferenc József király, ifjabb Alexandre Dumas és Jókai Mór is. A Pesti Vigadó a magyar romantikus stílus kiemelkedő épülete, melyet eredetileg 1865-ben adtak át a nagyközönségnek, majd a második világháború után 1980. március 12-én nyitotta meg újra kapuit.
Cikksorozat: Városi séták

A 18. század végén a pesti publikumnak egyre nagyobb szüksége volt egy táncteremre. 1832-ben épült meg Pollack Mihály tervei alapján a mai Vigadó elődje, a Redoute (vigadóépület, bálterem), amely hamarosan a főváros egyik legmeghatározóbb kulturális színterévé vált. A szabadságharc alatt, 1849 májusában azonban a pesti Duna-sor klasszicista palotáival együtt a Redoute is leégett. Tíz évvel később Feszl Frigyest bízták meg az újjáépítéssel, aki keleti elemekkel elegyített romantikus épületet tervezett. A palotát 1865-ben adták át, ekkor a Pesti Vigadó többféle célt is szolgált: ünnepi és jótékonysági bálokat, fogadásokat, komolyzenei előadásokat rendeztek itt.

nemzeti archivum

A Vigadó már megnyitásának évében történelmi pillanatok helyszínévé vált. Ferenc József király 1865-ös látogatásakor itt tartottak neki ünnepélyes zeneestélyt, míg ifjabb ifj. Alexandre Dumas is ideutazott, hogy Liszt Ferenc egyik első vigadóbeli fellépését meghallgassa. Olyan neves zenészek fordultak meg itt, mint Johannes Brahms, Claude Debussy, Bruno Walter vagy Herbert von Karajan. Itt hangzott el elsőként Pesten teljes terjedelmében Beethoven IX. szimfóniája, melynek emlékére Erkel Ferenc karnagy ezüst karmesteri pálcát kapott, és itt ünnepelték 1894-ben Jókai ötvenéves írói jubileumát is. Rendeztek a Pesti Vigadóban korcsolyabált, Jókai-regényalakokat megjelenítő jelmezbált, és itt tartották meg először a legnagyobb magyar emléke előtt tisztelgő Széchenyi-bált is.

Az épület a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, így sokáig az is kérdéses volt, hogy egyáltalán újjáépítik-e. Végül 1980. március 12-én nyitotta meg ismét kapuit két színházteremmel és egy galériával. 2004 és 2014 között újabb felújításon esett át az épület.

mti
Címkék:
  • Méregzöld klímaőrület
    Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
  • Klímakonszenzus
    A Földön található hatalmas mennyiségű víz halmazállapot-változásainak köszönhetően működik a Föld-légkör rendszerben egy olyan természetes önszabályozó mechanizmus, amelynek a hatására kialakul a fizikailag lehetséges maximális üvegházhatás, amely tovább már nem növelhető, akármennyi széndioxidot bocsátunk ki.
  • Ma szellemi szabadságharcot vívunk
    A testvériséget is másként értelmezik Brüsszelben, "az új Bécsben", mint Budapesten - hívta fel a figyelmet Soltész Miklós. Szerinte a testvériséget az Európai Unió központjában úgy képzelik el, hogy jó, ha két rokon nemzet "egymást halomra gyilkolja, és városait romba dönti", hiszen akkor mind a fegyverek eladásából, mind az újjáépítésből úgymond "testvériesen" húzhatnak hasznot.
  • A jövő független nemzeteké
    Azon a napon a magyar szabadság formát nyert, alakot öltött, megtestesült és eljött közénk; március 15. a magyarok minden nemzedéke számára örökre megjelölt nap és ez így marad, amíg egyetlen magyar is él a földön - rögzítette a kormányfő.
  • A szabadságért meg kell küzdeni
    Latorcai Csaba rámutatott, 1848-ban Bécsnek is megvoltak a kegyencei itthon, és "ugyanúgy ma is látunk kegyenceket, akik a haza érdekét néhány, asztalról nekik odalökött morzsáért elárulják".
MTI Hírfelhasználó