A KSH lakásépítési számaira reagálva az ÉVOSZ 2025. évben 12.000 új lakás átadásával számol, és mintegy 200.000 lakás érdemleges felújításával. A lakásépítés és felújítás mélypontról való pozitív elmozdulását érzékelik a kivitelezők, azonban a kormányzati támogatási programok és a kedvezőbb finanszírozási lehetőségek hatása csak a 2026. évi tényszámokban fognak megjelenni, hangsúlyozza - a Gondolához eljuttatott tájékoztató szerint - Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

Napjainkra Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható „lakhatási krízis”. Ennek magyaros változata, a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére. A drasztikus áremelkedések következtében a lakosság reálkeresetének növekedése elmarad a lakásárak ár-növekedésétől. A lakosság lakáscélú megtakarítása nem elegendő a feladatok finanszírozásához, mindenképp hitelekre van szükség. Magas kamatok mellett a lakosság azonban nem vesz fel lakáscélú hitelt, kivárás tapasztalható.

Ma Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem szabályozási kérdések és kapacitásszűkösség szabnak korlátot, hanem a forráshiány. Ezért évek óta az ÉVOSZ javaslatai elsődlegesen a forrás bővítésére irányulnak. A pénzügyi lehetőséget egyszerre kell bővíteni a közösségi (állami), a magán (lakossági) és a vállalkozói oldalon.

A lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál tapasztalható a legmagasabb szintű fekete foglalkoztatás, amit elsődlegesen az írásos szerződések nélküli munkavégzés nagy száma tesz lehetővé. Ez a jelenség rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, ami mindenképp változtatásokat sürget a lakásfelújítás területén, hiszen nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt.

Az ÉVOSZ becslése szerint 2024. évben mintegy 200 milliárd forint értékű lehetett az a lakásfelújítás és lakásépítés, amit szóbeli megállapodás mentén kiviteleztek. Ennek a kivitelezői szolgáltatásnak az ÁFA-tartalma és további adó-járulék vonzata mintegy 55 milliárd forint, amit az állami költségvetés nem lát, elesett tőle.

Ahhoz, hogy a 2021-2024. évi nem várt mértékű építőanyagár-emelkedés és az infláció ellenére 2025. évben a lakásépítések számának zuhanása megálljon, valamint azért, hogy a lakásépítés és a lakásfelújítás egyenrangú legyen, az ÉVOSZ az alábbi javaslatokat ajánlja lakosság, a kormányzat és a szakma figyelmébe:

Uniós szintű szabályozás is szükséges ahhoz, hogy az unió területén kívülről jövő építőanyagokkal és mérnöki-kivitelezői kapacitásokkal szemben piacvédelmet kapjanak az uniós vállalkozások. Erre vonatkozóan az ÉVOSZ külön szakmai javaslatokat készít az Európai Építőipari Szövetség (FIEC) kereteiben, annak tagjaként.
A vidéki lakásfelújítási támogatási program kiszélesítését javasolta az ÉVOSZ. Ezzel a dömpingszerű megrendelési hullám is elkerülhető, valamint a műszaki elavultságok felszámolása a kívánt ütemben történhet. Minden épületfelújítási támogatást és pályázatot kizárólagosan a módosított épületenergetikai teljesítményről szóló irányelv (EPBD) követelményeinek megfelelően indokolt kialakítani. A program mielőbbi kiszélesítése az aktív korosztályok és a nyugdíjasok irányába lehetőséget ad arra, hogy a 2025. évi fűtési szezonra már elkészüljenek a felújított ingatlanok.

Az újépítésű lakások finanszírozásához javasoljuk, hogy a MNB a Zöld Otthonteremtési Programját indítsa újra. Az inflációs folyamatok ellenére se legyen a lakáscélú hitel kamata széles körben 5%-nál nagyobb, és felújításra is igénybe lehessen venni. Az 5%-os szint egy lélektani határ megrendelőink szerint és a vállalkozói hitelfelvételeknél is. A kamattámogatásban részesülők körének bővítését szorgalmazza a Szövetség.

Javasoljuk az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok elindítását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak a rekonstrukciójával.

A lakásár-családi jövedelem olló erős nyílása okán javasoljuk kezdeményezni a “Támogatott Nonprofit Lakásépítési Módszer” bevezetését. A módszer alkalmazása során az állam, az önkormányzat a fejlesztéshez a terület biztosításával és közművesítéssel járulhat hozzá, illetve ráépítési jogot adhat. A fejlesztést nonprofit szervezet bonyolítja le, ezzel biztosítva az alacsonyabb árú lakásokat. A fejlesztések generálása a lakásépítésnek új lendületet adhat. Ezen lakásokba akár bérlőként is lehessen beköltözni és meghatározott idő alatt megvásárolni, tulajdonosává válni az ingatlannak.

A meglévő lakásvagyon meghatározó részét képező panellakások lakásminőségének javítása érdekében indokolt kidolgozni és el kell indítani egy hosszú távú „Panelprogram” -ot, ami megoldást kínál többek között a felújításhoz szükséges finanszírozásra és átmeneti lakhatásra a felújítás idejére. A panelprogram csak a társasházi törvény aktualizálása mellett lehet sikeres. Ennek során többek között érvényt kell szerezni a többségi tulajdoni rész akaratának és a kötelező felújítási alap éves minimumának előírására. A kötelező minimális felújítási alap képzését az újonnan épülő társasházaknál azonnal indokolt bevezetni.

Az új építésű lakóingatlanok 5 éves építményadó-mentességét javasoljuk, illetve a települési önkormányzatok ilyen irányú kormányzati ösztönzését.

Javasoljuk az állami, illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítését és elindítását, ahol az üzemeltetés, a közös költségek és a bérleti díjak megállapítása állami-önkormányzati hatáskörben, kontroll alatt vannak. Ezzel egyidejűleg és összhangban javasoljuk a bérház, mint befektetési forma – szabályozásának kialakítását. A bérbeadási szolgáltatás kedvezményes adózását javasoljuk, ami a bérbeadói piac kifehérítésével kell, hogy együtt járjon. Az adózási kedvezmény a legális bérbeadásnál egyszerre szolgálja a bérlő és a bérbeadó védelmét (közhiteles nyilvántartás, díjmegállapítási gyakorlat, vitarendezés stb.). Csak bejelentett bérleti szerződések esetén kaphasson bérletidíj kedvezményt a bérlő.

A családi otthonteremtési támogatási programok, tágabb értelemben pedig a lakásépítés, lakásfelújítás lendületbe hozását az szolgálná mind a keresleti, mind pedig a kivitelezői kapacitás szempontjából, ha a támogatási és kedvezményes ÁFA előírások feltételrendszere hosszabb távon stabilan kiszámítható lenne. Jelenleg sok esetben a támogatási és adókedvezményi intervallumok által befolyásolt keresleti hullámok jelennek meg a lakásgazdálkodási piacon. A hosszútávú, stabilan kiszámítható viszonyok tudnák egyenletesen növekvő, dinamikus egyensúlyba hozni a keresletet és kínálatot. Határidős megkötések nélkül javasoljuk az 5%-os ÁFA rendszerét az újépítésű lakóingatlanoknál. Javaslatunkra a Kormány ezt 2030. évig biztosítja.

Iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztése és gyártása megkezdődött. Ezek felhasználásával pilot projektek megtervezése és kivitelezése tudná a hazai vállalkozásokat helyzetbe hozni.

2025. évben célszerű elkészíteni a Kormány Hosszútávú Lakásgazdálkodási Stratégiáját és annak Végrehajtási Cselekvési Programját.
Műszaki irányelv és szabályozási definíciók szükségesek a készház, a mobilház és moduláris lakóingatlanok területén oly módon, hogy a nem megfelelő műszaki tartalmú, teljesítményű építmények kiszoríthatóak legyenek ebből a szegmensből.

Az 500 lakásszám feletti lakóberuházások kerüljenek Kiemelt Nemzetgazdasági Jelentőségű státuszba.

Az építésgazdaság 2025. évi nehéz piaci helyzetében a lakásépítés és a lakásfelújítás jelenthet pozitív kitörési lehetőséget - zárul a Gondolához eljuttatott ÉVOSZ-tájékoztató.