Sós Endre a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója
2025. május 30. 08:05
Sós Endrét választotta meg a Fővárosi Állat- és Növénykert új főigazgatójának a Fővárosi Közgyűlés a csütörtöki ülésén, ezzel több mint öt évnyi szünet után ismét van kinevezett főigazgatója a városligeti intézménynek.
Az állatorvos végzettségű szakember 30 éve dolgozik a természetvédelem és az állatkerti vadállatorvoslás nemzetközi hírű szaktekintélyeként a budapesti állatkertben, 2023 óta pedig kinevezett főigazgató hiányában megbízott vezetőként irányította a városligeti intézményt - tudatta a Fővárosi Állat- és Növénykert csütörtökön az MTI-vel.
Sós Endre 1971-ben született Budapesten. 1995-ben szerzett állatorvos-doktori végzettséget az Állatorvostudományi Egyetemen.
2006-ban kisállatgyógyász szakállatorvos másoddiplomát, 2008-ban pedig egzotikus állatgyógyász szakállatorvos másoddiplomát szerzett a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karán - olvasható a közleményben.
Mint írják, a szakember 2012-ben védte meg PhD értekezését a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, majd ugyanabban az évben megszerezte az Európai Állatgyógyászati Kollégium (ECZM) diplomáját is.
A tájékoztatás szerint Sós Endre 1995-ben lett a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársa mint állatorvos. 2003-ban a városligeti intézmény vezető állatorvosává, valamint az Állategészségügyi és Természetvédelmi Osztály vezetőjévé nevezték ki. 2017 óta az állatkert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója.
Megközelítőleg harminc évnyi munkaviszonyával a városligeti intézmény egyik legrégebbi munkatársa. Bár főigazgatóvá most nevezték ki, 2023 óta a szakember látta el az Állatkertben az intézményvezetői teendőket - áll a közleményben.
Vezető állatorvosként aktív részese és a magyar szakemberek vezetője volt abban a nemzetközi kutatócsoportban, amelynek munkája nyomán a világon először, illetve másodszor született orrszarvú mesterséges termékenyítésből.
Állatkerti állatorvosként és természetvédelmi szakemberként tanácsadói tevékenységet folytatott több hazai és külföldi állatkertben, többek között Szlovákiában, Csehországban és Törökországban is.
Sós Endre az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségében (EAZA) több munkacsoportban tevékenykedik állatorvosi tanácsadóként, például az elefántokkal, a Przewalski-vadlovakkal és a vörös pandákkal kapcsolatban. A szövetség emellett két tagjelölt állatkert (Belgrád és Nagyszeben) mentorálásával is megbízta.
A Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségében (MÁASz) 2016-tól 2021-ig titkárként, 2021 óta a szövetség alelnökeként dolgozik.
A Magyar Vad- és Állatkerti Állatok Társaságában (MVÁÁT) 2008-tól 2018-ig az elnöki, 2018-tól 2023-ig az alelnöki feladatokat látta el. Az Európai Állatkerti és Vadállatorvosok Szövetségében (EAZVW) 2018-tól 2020-ig alelnökeként, 2021-től 2022-ig a szervezet elnökeként, majd 2023-tól 2024-ig az elnöki testület tagjaként tevékenykedett.
Az amerikai kiadású Journal of Zoo and Wildlife Medicine című, állatkerti és vadállatorvoslással foglalkozó szakfolyóirat társszerkesztője.
Kiterjedt oktatói tevékenységet is folytat: rendszeresen tart előadásokat magyar és angol nyelven hazai és nemzetközi konferenciákon, továbbképzéseken, egyetemeken a világ minden táján. Az Állatorvostudományi Egyetemen 2006 óta oktat, valamint tanszékvezetője az egyetem kihelyezett Állatkerti Tanszékének. Az Állatorvostudományi Egyetem egyetemi docense - hangsúlyozták a közleményben.
Mint írják, a munkásságát 2007-ben Pro Natura emlékplakettel ismerte el környezetvédelmi- és vízügyi miniszter, 2023-ban pedig az igazságügyi miniszter által adományozott, Az év állatvédő állatkerti szakembere cím díjazottja lett.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Geert Wilders szavai szerint Európa-szerte milliók érzik magukat idegennek saját országukban, a tömeges bevándorlás ugyanis rendkívül gyorsan változtatja meg nem jobb, hanem rosszabb irányba Nyugat-Európa arculatát és a kultúrát.
A Duna Napok talán legnagyobb sikerű és legfontosabb zenei produkciója a szombat esti Összetartozás koncert, amelyen fellép a Kormorán és a Parno Graszt, majd a Fővárosi Operettszínház művészeinek előadása lesz hallható, az összeállítás nemcsak operettből, örökzöldekből fog állni, hanem olyan nótákból, dalokból, amelyek az összetartozást jelképezik.
Soltész Miklós felidézve és méltatva az első kisdedóvót 1828-ban létrehozó Brunszvik Teréz életművét, arról beszélt: ez a tevékeny szeretet hívta életre és vezette eredményre a kormány és a történelmi egyházak együttműködésén nyugvó óvodaépítési programot, hasonlóan ahhoz a széleskörű összefogáshoz, melynek köszönhetően a kunszentmártoni beruházás megvalósult.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
