Megkezdődött hétfőn az ENSZ harmadik óceáni konferenciája a dél-franciaországi Nizzában, ahol a felszólalók mozgósításra és multilateralizmusra szólítottak fel a nemzetközi vizek kisajátítása ellen.
A Földközi-tenger partján fekvő francia város több mint hatvan ország állam- és kormányfőjét látja vendégül, sokan közülük a Csendes-óceán partján és Latin-Amerikában található országokból érkeztek az ENSZ ötnapos konferenciájára a felmelegedett, szennyezett és túlhalászott óceánok védelme érdekében.
"Az első válasz a multilateralizmus"
- mondta nyitóbeszédében Emmanuel Macron francia elnök.
"A mélységeket nem lehet eladni, ahogyan Grönland sem eladó, ahogyan az Antarktisz vagy a nyílt tengerek sem" - hangsúlyozta, burkoltan bírálva Donald Trump amerikai elnök expanziós törekvéseit. A francia államfő június 15-én hivatalos látogatást tesz Grönlandon.
Macron, aki megerősítette a tengerfenék bányászatára vonatkozó moratóriumfelhívását, António Guterres ENSZ-főtitkárral együtt a nemzetközi jog tiszteletben tartására szólított fel.
"A mélytengerek nem válhatnak vadnyugattá" - mondta Guterres, az amerikai elnök azon tervére utalva, hogy egyoldalúan elindítja a nikkel és más tengeralatti természeti kincsek kitermelését a Csendes-óceán nemzetközi vizein.
"Jelenleg azt látjuk, hogy az egyoldalúság veszélye fenyeget az óceánok esetében is. Nem engedhetjük meg, hogy az történjen a tengerrel, ami a nemzetközi kereskedelemmel történt"
- fogalmazott Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök, aki "egyértelmű fellépésre" szólította fel a Nemzetközi Tengerfenék-hatóságot azért, hogy vessen véget a kritikus fémekért folyó "rablóversenynek".
A csúcstalálkozó másik fő témája a Nyílt Tengerek Védelméről Szóló Egyezmény, amelynek kapcsán a francia elnök kijelentette, hogy az "meg fog valósulni", miután eddig ötven ország helyezte kilátásba a ratifikációját, és "tizenöt ország hivatalosan is elkötelezte magát a csatlakozás mellett".
A francia elnöki hivatal jelezte, hogy az év végéig életbe léphet az egyezmény, de a csatlakozó országok listáját nem ismertette.
A szerződés célja, hogy a nemzetközi vizeken (a partoktól számított 200 tengeri mérföldön - 370 kilométeren - túl) jobban védje a tengeri élővilágot.
A 2023-ban aláírt ENSZ-megállapodás a hatvanadik ratifikáció után 120 nappal léphetne hatályba. Franciaország azt remélte, hogy Nizzában eléri a hatvan ratifikációt, de az végül nem valósult meg.
A csúcstalálkozót több ország is új védett tengeri területek létrehozását vagy bizonyos halászati gyakorlatok, például a fenékvonóhálós halászat betiltását kívánja kezdeményezni.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Orbán Viktor hangsúlyozta: ő kommunista diktatúrába és szovjet megszállásba született, a szabadságot és a demokráciát ki kellett harcolni, ugyanakkor a Magyarországot támadó "tojásfejű brüsszeli bürokratáknak" fogalmuk sincs, mit jelent harcolni a szabadságért, a demokráciáért és a hazáért. Inkább csendben kéne maradniuk és dolgozniuk kellene - tette hozzá.
Farkas Bertalan és Simonyi Károly után harmadik magyar űrhajósunk is lesz. Kapu Tibor szerdán emelkedik magasba a Kennedy Űrközpontból. A hordozórakétát már elhelyezték az indítóállványon.