Öt magyar művész londoni örökségét mutatja be a Liszt Intézet új kiállítása
Öt, a náci üldöztetés elől Nagy-Britanniába menekült magyar művész -
Goldfinger Ernő, Breuer Marcell, Moholy-Nagy László, Kepes György és Péri László
- London építészetére, képzőművészetére és formatervezésére gyakorolt hatását mutatja be a londoni Liszt Intézet november 19-én nyíló kiállítása.
A
This Was Tomorrow - Five Hungarian Modernists in London, 1930s-60s
című tárlat azt helyezi fókuszba, hogyan képzelte el a jövőt ez az öt alkotó, akik hittek abban, hogy a művészet és az építészet nem lehet öncélú, nem érdemes éles különbséget tenni a magas és az alkalmazott művészet között.
A kiállítás bemutatja többek között, miként dolgozott együtt Kepes György és Moholy-Nagy a hampsteadi avantgárd művészközösségben grafikai munkákon és kiállítási terveken, illetve hogyan tervezett Breuer a Bauhaus szellemiségét továbbvivő bútorokat az Isokon-ház számára.
A modernista épületben maga Breuer és Moholy-Nagy is lakott, egy időben pedig
Agatha Christie is az épület lakói közé tartozott.
Az építészeti projektek és bútordarabok mellett eredeti fotogramok, tervrajzok, közlekedési plakátok és betonszobrok is láthatók lesznek, többek között az egri Dobó István Vármúzeum, a London Transport Museum és a Moholy-Nagy Alapítvány anyagából.
A kiállítás címe az 1956-os londoni This Is Tomorrow című, korszakalkotó tárlatra utal, amelynek Goldfinger Ernő is aktív résztvevője volt. A mostani bemutató hetven évvel később a nemzetközi együttműködés és a közösségi alkotás szellemiségét állítja középpontba - írták.
A magyar alkotók munkái ma is meghatározó részei a brit főváros kulturális és építészeti örökségének. Goldfinger Ernő nevéhez fűződik például a brutalista építészet egyik legismertebb londoni épülete, a Trellick Tower, amelynek tervezője Ian Fleming James Bond-regényeinek egyik főgonoszát, Auric Goldfingert is megihlette. Breuer Marcell a modern bútortervezésben alkotott maradandót, míg Moholy-Nagy László és Kepes György a grafika és a vizuális művészetek megújításához járult hozzá.
Péri László köztéri szobrai szintén a brit főváros művészeti örökségének részét képezik.
Mind az öt alkotó zsidó származású emigránsként, az 1930-as években érkezett Nagy-Britanniába. Londonban nemcsak menedékre találtak, hanem új művészeti és építészeti elképzeléseik kibontakoztatására is lehetőséget kaptak. Munkásságukat a funkcionalizmus, a társadalmi érzékenység és az a meggyőződés kapcsolta össze, hogy a művészetnek a mindennapi életet is szolgálnia kell, ezért nem szükséges éles határt húzni az alkalmazott és a képzőművészet között.
A kiállítás kurátora Sarah MacDougall, a londoni Ben Uri Galéria 20. századi emigráns művészetre szakosodott kutatója. A március 31-ig látható tárlat brit, német és magyar közgyűjtemények, valamint magángyűjtemények együttműködésével valósul meg.
A november 19-i megnyitóhoz kerekasztal-beszélgetés is kapcsolódik, amelyen
az alkotók leszármazottai is részt vesznek.
Goldfinger Ernőt unokája, Pippa Goldfinger képviseli, aki ma a fiatal építészeket támogató Goldfinger-ösztöndíjat gondozza. Péri László unokája, Peter Peri maga is elismert kortárs képzőművész, munkái a londoni Tate és a Victoria & Albert Museum gyűjteményében is megtalálhatók.
A beszélgetés további résztvevője Magnus Englund, az Isokon Gallery igazgatója és Orosz Márton, a budapesti Vasarely Múzeum igazgatója lesz, a programot Farkas Lilla kulturális attasé moderálja. Az eseményen Sarah MacDougall kurátori tárlatvezetést is tart - áll a közleményben.







