Felavatták Fábri Zoltán szobrát
Felavatták Fábri Zoltán, háromszoros Kossuth-díjas filmrendező szobrát születésének évfordulóján, csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Filmintézet épülete előtt. Az ülő
Fábri Zoltán, háromszoros Kossuth-díjas filmrendező szobra az avatás napján a Nemzeti Filmintézet épülete előtt 2026. október 15-én. Az alkotás Ámmer Gergő szobrászművész munkája. MTI/Lakatos Péter
Ugrin Julianna, a Nemzeti Filmintézet ideiglenes igazgatóságának elnöke felidézte: a filmgyárban 1917 óta forognak a kamerák, ugyanabban az évben indult a munka, amelyben Fábry Zoltán is született. Életének és alkotói pályájának is meghatározó helyszíne volt a filmgyár;
2017-ben a 3-as és a 4-es stúdiót róla nevezték el, és emléktáblát is avattak a tiszteletére.
Fábry Zoltán mély érzésű ember volt, filmjeiben a politika és a történelem viharába került kisember sorsát ábrázolta - közölte Ugrin Julianna, hozzátéve: a rendező festői és díszlettervezői tapasztalataival képekben gondolkodott, aprólékosan megtervezte jeleneteit. Pontos elképzelésekkel, alapos technikai felkészültséggel dolgozott, és kivételesen értett a színészekhez is.
Domonkos Sándor, Fábri Zoltán filmjeinek állandó standfotósa erőt sugárzó, tiszta gondolkodású, humánus emberként jellemezte a filmrendezőt. Azt hangsúlyozta, hogy az őt mintázó szobor megjeleníti azt az érző embert is, aki
mindig mindenkinek szeretetet adott.
Fábri Zoltán 1917. október 15-én született. Pályája során 22 filmet rendezett, a legtöbbnek maga volt a forgatókönyvírója, sokszor díszlettervezője is. Alkotásai közé tartozik a Körhinta, Az ötödik pecsét, A Pál utcai fiúk, az Isten hozta, őrnagy úr! és a Hannibál tanár úr.
