Henri B. Kagan és Szoai Kenszo kapja idén a kémiai Nobel-díjat
Henri B. Kagan francia és Szoai Kenszo japán tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat az aszimmetrikus szerves szintézisben megjelenő nemlineáris hatások és az aszimmetrikus autokatalízis felfedezéséért a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
Egyes molekulák - köztük az aminosavak - kétféle változatban léteznek, amelyek egymás tükörképei.
Az élő szervezetekben azonban a kép és tükörképe közül csak az egyik jelenik meg. Ennek a kémiai aszimmetriának a kialakulása sokáig talány volt a kémikusok számára. Henri B. Kagan és Szoai Kenszo ennek a
százéves rejtélynek a megoldásáért kapják a 2026-os kémiai Nobel-díjat- emelte ki a Nobel-bizottság a közleményében.
Az indoklásban felidézték, hogy Henri Kagan egy új módszer felfedezésével elérte, hogy a tükörképi párok egyikéből a korábban elképzelhetőnek véltnél lényegesen nagyobb felesleget lehessen létrehozni. "Felfedezése forradalmi jelentőségűnek bizonyult a gyógyszerek, ízesítő- és illatanyagok, valamint új anyagok előállításán dolgozó vegyészek számára."
Szoai Kenszo pedig létrehozta az első kémiai reakciót, amelyben a lehetséges tükörképi párok közül kizárólag az egyik keletkezett.
A biológiai folyamatoktól eltekintve ez korábban sosem sikerült.
"A Szoai-reakció az egyik leglátványosabb kémiai kísérlet, amelyet valaha végrehajtottak"
- hangsúlyozta a Nobel-bizottság.
A Nobel-díjjal járó 12 millió svéd koronát (392 millió forintot) a tudósok között egyenlő arányban osztják el. A díjat a hagyományoknak megfelelően december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
