Javuló mutatók, változatlan felelősség: az építőipar munkavédelme továbbra is kiemelt feladat
Az építőiparban 2025-ben nagyon kis mértékben, de javultak a munkabaleseti mutatók, ugyanakkor a munkavédelmi szabálytalanságok magas aránya miatt továbbra is kiemelt figyelmet igényel a munkavédelmi kultúra fejlesztése. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint a kedvező tendenciák fenntartásához a munkáltatók, a munkavállalók, a szakmai szervezetek és a hatóságok együttműködésére van szükség. A szövetség Munkavédelmi Tagozata a szemléletformálást és a vonatkozó jogszabályok aktualizálását tűzte zászlajára - tájékoztatta a Gondolát az ÉVOSZ.
A Szociális és Családügyi Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya által készített „Jelentés a nemzetgazdaság 2025 évi munkavédelmi helyzetéről” alapján 2025-ben az építőiparban 915 munkabaleset történt, amely kedvezőbb a 2024-ben regisztrált 931, illetve a 2023. évi 942 esetnél. Az elmúlt év egyik legfontosabb eredménye, hogy
a halálos munkabalesetek száma is mérséklődött: 2025-ben 16 halálos kimenetelű baleset történt, szemben a 2024-es 22 és a 2023-as 20 esettel.
Az adatok alapján ugyanakkor az építőipar továbbra is Magyarország legveszélyesebb gazdasági ágazatai közé tartozik. Az összes halálos munkabaleset közel egynegyede, 24,6%-a az építőiparban következett be, így továbbra is ez az ágazat adja a legtöbb halálos munkabalesetet. A foglalkoztatotti létszám arányában vizsgálva az építőipar és a mezőgazdaság számít a két legveszélyesebb ágazatnak.
A munkavédelmi hatóságok 2025-ben 1885 építőipari munkáltatónál végeztek ellenőrzést. A tapasztalatok szerint az ellenőrzött vállalkozások 67,9%-ánál találtak szabálytalanságot, a vizsgált munkavállalók 82,2%-át pedig szabálytalan munkakörülmények között foglalkoztatták. A leggyakoribb hiányosságok továbbra is a magasból történő leesés elleni védelem hiányához, az egyéni védőeszközök használatának elmulasztásához, a munkagödrök és munkaárkok nem megfelelő biztosításához, valamint a villamos biztonsági előírások megszegéséhez kapcsolódtak.
Különösen nagy kockázatot jelent a magasban végzett munka. A hatósági vizsgálatok szerint a legtöbb súlyos és halálos baleset az emeleti födémszéleken, tetőszerkezeteken, állványokon történő munkavégzés során, illetve a leesés elleni kollektív védelem hiánya miatt következik be. Szintén
jelentős veszélyforrást jelentenek a mélyépítési munkák során a nem megfelelően dúcolt munkaárkok és munkagödrök.
Az ÉVOSZ álláspontja szerint a balesetek számának további csökkentéséhez nem elegendő a hatósági ellenőrzések számának növelése. A fejlődés kulcsa a munkavédelmi szemlélet erősítése, a munkairányítók és munkavállalók folyamatos képzése, valamint a korszerű technológiák és biztonsági megoldások szélesebb körű alkalmazása.
Az építőiparban egyre nagyobb kihívást jelent a szakképzett munkaerő hiánya, a külföldi munkavállalók növekvő aránya és a többvállalkozós beruházások összetett szervezési rendszere. A munkavédelmi követelmények érvényesítésében ezért
a fővállalkozók, alvállalkozók, munkavédelmi koordinátorok és szakemberek szerepe egyaránt meghatározó.
Az ÉVOSZ továbbra is kiemelt feladatának tekinti a munkabalesetek megelőzését, a jó gyakorlatok megismertetését és a munkavédelmi kultúra fejlesztését. A szakszövetség meggyőződése, hogy minden munkabaleset egy tragédia, amely megfelelő felkészüléssel, szervezéssel és felelős magatartással megelőzhető - - zárul az ÉVOSZ Gondolához eljuttatott tájékoztatója.
