Miért nem álltak fel a Mi Hazánk képviselői a roma holokauszt parlamenti megemlékezésén
Gyöngyösi István, a Tisza képviselője a roma holokauszt, a porajmos áldozataira emlékezett. Elmondta, 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradóra több ezer roma embert tereltek Auschwitz-Birkenauban gázkamrába és gyilkoltak meg egyetlen éjszaka alatt, köztük magyar állampolgárokat. Szerinte túl sokáig voltak elhallgatva a roma áldozatok.
Úgy vélte, augusztus 2. nemcsak a romák napja, hanem Magyarország napja is, mert amikor magyar romákat hurcoltak el, akkor magyar embereket hurcoltak el. A képviselő azt kérte, hajtsanak fejet a roma holokauszt áldozatai előtt. Kérésének a képviselők - a Mi Hazánk-frakció tagjain kívül - eleget is tettek és néma felállással emlékeztek az áldozatokra.
Magyar Péter kormányfő döbbenetesnek nevezte, hogy a többi frakció felállva emlékezett több ezer honfitársunkra, a roma holokauszt áldozataira, a Mi Hazánk képviselői ülve maradtak.
Toroczkai László frakcióvezető szerint azért nem álltak fel, mert házszabálysértés történt a megemlékezés miatt.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kijelentette, nem elég emlékezni, a mindennapi életünkben kell tenni azért, hogy soha ehhez fogható ne forduljon elő. Szerinte még mindig előfordul, hogy embereket származásuk, felekezetük, bármilyen más meghatározottságuk miatt „ér hátra tétel".
A miniszter kötelességnek nevezte az emlékezést és annak megelőzését, hogy még egyszer a holokauszthoz hasonló történjen az emberiség történelmében. Ezért feladat, hogy fellépjenek a gyűlölet ellen - mondta. Hozzátette, a kormánynak kiemelt kötelessége a társadalmi megbékélés, ennek része az elmúlt másfél-két évtized következményeinek kezelése, de meg kell kezdeni a korábbi történelmi sérülések és tragédiák feldolgozását is.
