Közel egy évszázada tart Kárpátalja vesszőfutása. Az elmaradottság és szegénység magyarok tízezreit is érintő alapvető probléma itt. Kitartásuknak és a gondviselésnek köszönhető, hogy hallatszik még magyar szó Kárpátalján.
Sajnálatos módon a Központi Választási Bizottság az ukrán törvényi előírásokkal ellentétben nem hozott létre magyar választási körzetet. Ráadásul huszonnyolc év után először fordult elő olyan, hogy egyetlen ukrán párt sem ajánlott fel az Ukrajnában élő kisebbségek számára pártlistán befutó helyet.
A magyar polgári kormány sohasem fogja feláldozni a nagyhatalmi erőpolitika napi érdekeinek oltárán egyetlen nemzeti közösségét sem, és ilyet más államoktól sem várna el soha – jelentette ki Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn az Ungvárhoz közeli Palágykomoróc magyar kormánytámogatással felújított református templomának ünnepélyes átadásán.
Ma a kárpátaljai magyarság azt üzeni mindenkinek, hogy nem fél, hogy nem a megosztás, hanem a béke, nem a rombolás, hanem az építés oldalán áll - jelentette ki Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerdán Ungváron, ahol ünnepélyesen átadta a TV21 Ungvár televízió magyar kormányzati támogatással újjáépített székházát.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai magyar főiskola a nehéz körülmények között is bátran helytállva egyfajta világítótoronyként büszkén őrzi a magyarság fényét Beregszászban és a térségben egyaránt - jelentette ki Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos csütörtökön Beregszászban, a Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképző Intézetének diplomaátadó ünnepségén.
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
Az államfő a közmédiában sugárzott beszédében azt kérte, "most ne az legyen a kérdés, hogy mi mindenünk nincs, hanem az, hogy kik vannak nekünk, hogy kikért kell türelmesnek lennünk". Úgy fogalmazott, egy korlátok közé szorított húsvét közeleg, amely nem a közös ünneplésről, hanem a segítségnyújtásról, a köszönetnyilvánításról, a türelemről szól.
Orbán Viktor a járványról szólva arról is beszélt, látja, hogy vannak olyan országok, amelyek már "kifelé kandikálnak", ő viszont Magyarországon még nem látja "a fényt az alagút végén".
Kíméletlen gyorsasággal változott meg az életünk, szinte felocsúdni sem volt időnk, csak úgy kapkodtuk a fejünket, ahogyan a járvány terjed Európában. Pár hete még furcsán néztek volna rám, ha szájmaszkban, gumikesztyűt húzva megyek ki az utcára, ma már ez is hozzátartozik a mindennapjainkhoz.
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
