Az Európai Bizottság szerdán bemutatott új migrációs és menekültügyi javaslatcsomagjában hiába nevezik át a kvótát másnak, attól még kvóta marad, és azt Magyarország ellenzi - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön, miután lengyel és cseh kollégájával együtt másfél órán keresztül tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
Sorozatunk előző részeiben bemutattuk Gerald Knaust, az általa vezetett háttérlobbi működését, pénzügyi dokumentumokkal is igazoltuk állításainkat. Ezt követően Orbán Viktor kormányfő lejáratását célzó módszereit is külön írásban lepleztük le. A mostani részben megmutatjuk, hogy mi látható Knaus hálózatának működéséből.
Durva összeférhetetlenség gyanúja merült fel az Emberi Jogok Európai Bírósága több korábban ítélkező tanácsával szemben. Ezek egyes bírái úgy vettek részt a döntéshozatalban, hogy közben kötődtek az eljárás valamely résztvevőjéhez, akik ebből anyagi vagy politikai hasznot húztak.
A 2019-ben indult jogvitákról tett közzé elemzést pénteken az uniós szerződések felett őrködő Európai Bizottság. Ebből kiderült, papíron Magyarországnak nem volt sok vitás ügye Brüsszellel tavaly, az összesítésben pedig ennél is békésebb a helyzet. A kötelezettségszegési eljárások jelentős része ugyanakkor egy politikailag túlfűtött témát, a migrációt érinti.
Jelenleg jól van beállítva a koronavírus-járvány elleni védekezés szintje, és minden változtatás kockázatot jelentene, ezért "ne kockáztassunk, minden maradjon úgy, ahogy van" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Az igazságügyi miniszter a hét elején befejezett európai uniós csúcsot értékelve azt mondta, Magyarország megnyert egy csatát, de a "harc" folytatódik az uniós intézményekben.
A magyar polgárok hatalmas győzelmeként és a hazai baloldali, liberális politikusok súlyos vereségeként értékelte a Fidesz európai parlamenti (EP-) delegációvezetője a legutóbbi EU-csúcson az unió következő hétéves költségvetéséről hozott döntést csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Ahogy arra számítani lehetett, az Európai Parlamentnek nem tetszik a brüsszeli csúcsértekezleten tető alá hozott megállapodás – a képviselőknek többek között az erős jogállamisági klauzula hiányával van problémájuk. A magyar baloldali képviselők is beálltak a kritikusok közé, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációja viszont támogatja a magyar szempontból sikeres tanácsi kompromisszumot.
Négynapos közelharc eredményeképpen megszületett az összeurópai mentőcsomagról a megállapodás. Orbán Viktor kényszerpályán és nehezített terepen, idegenben is hozta a mérkőzést. Eredmények: három milliárd euróval több juttatás Magyarországnak. Angela Merkel német kancellár pedig visszavonulót fújt és ígéretet tett rá, hogy még a német elnökség alatt, tehát 2020 végéig lezárja a Magyarországgal szemben indított, hetes cikkely szerinti eljárást.
„A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
A magyarok a baloldalra nem számíthatnak a járvány elleni védekezésben - mondta a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában nyilatkozva.
Budai Gyula fideszes képviselő etikai és fegyelmi eljárás indítását kéri az ügyvédi kamarától a Czeglédy Csaba ellen folyó eljárás elakasztása miatt, de, ha a DK soraiban politizáló jogi képviselőt megregulázzák is, az mit sem változtat azon, hogy Gyurcsány Ferenc barátjának, Czeglédy Csabának ismét sikerült elodáznia a felelősségre vonást.
A koronavírus-járvány elleni védekezés érdekében bevezetett szabályok azért szükségesek, hogy ne kelljen további korlátozásokat bevezetni - mondta szombaton a közmédiának az országos tisztifőorvos, aki az operatív törzs ülése után arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségi terjedés jellemzi a járványt.
„A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
