Nem Magyarország elszigetelt, hanem az Európai Unió. Mi a történelem főutcáján járunk, az unió pedig valahol a sáros mellékutcákban botorkál – mondta Orbán Viktor a Lámfalussy-konferencián. A miniszterelnök köszönetet mondott Matolcsy Györgynek, majd jelezte: a leköszönő jegybankelnök a jövőben is meghatározó szereplője marad a magyar gazdaságpolitikai gondolkodásnak.
A kiadvány összesen 8 fejezetben mutat be 64 olyan megatrendet, amelyek alapjaiban határozzák meg életünk kereteit és az előttünk álló évtizedeket. Áttekintést nyújt többek között a klímaváltozás, a digitalizáció, a geopolitikai átalakulás és a demográfiai folyamatok területén érvényesülő megatrendekről.
Az udvar korábbi, földszinti elfedése megszűnt és az épület udvara egy 1320 négyzetméteres üvegkupolát kapott, ennek eredményeként nagy, vgos iláátrium jött létre. A felújítás során megőrizték a ház motívumrendszerét, rekonstruálták a műemléki indás-florális díszekkel ellátott korlátokat, a műemléki csillárokat és az ólmozott üvegtáblákat is - olvasható a közleményben.
A sorozat indító darabját – a történelmi hűség jegyében – 2013-ban I. Lajos, 2014-ben Mária, 2016-ban Zsigmond, 2018-ban Albert, 2020-ban I. Ulászló, 2022-ben Hunyadi János aranyforintját bemutató emlékérme követte.
A különleges 200 Ft-os pénzérme 1 millió példányban kerül forgalomba, míg az ezüst emlékérmék hatezer, a színesfém változatok nyolcezer példányban verhetőek. Az emlékérméket Kósa István éremművész, a 200 Ft-os megújult tematikai oldalát Kovács Zoltán szobrászművész tervezte.
Az MNB-szabályozás bővíti a fokozott ügyfél-átvilágítás alá esők körét, egyebek közt a magas terrorizmusfinanszírozási kockázatot hordozó nonprofit szervezetekkel, a magas proliferációs kockázatot hordozó szervezetekkel vagy a stróman kockázatot hordozó, ám az ügyfélismereti beszélgetésben együtt nem működő tényleges tulajdonosú ügyfelekkel.
„A mai napon kibocsátásra kerülő érmék a jegybank hivatását, felelősségteljes szerepét közvetítik, üzenetként hordozzák a teljes magyarság felé az érmén megjelenő feliratot: a Magyar Nemzeti Bank 100 éve a független, stabil pénzügyi rendszer őre” – emelte ki Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke.
Szotyori Nagy Ádám, a Kincsem Park ügyvezető igazgatója kiemelte: Kincsemet a lenyűgöző teljesítménye világhírűvé tette, és Magyarországot felhelyezte a lóversenyzés és a lótenyészés világtérképére. Hozzátette: szívügyüknek tekintik a hagyomány ápolását, és nagyon büszkék arra, hogy ma sincs olyan nap, amikor Kincsem neve ne kerülne elő.
A hamis pletykákkal ellentétben Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György jegybankelnök korrekt munkakapcsolatban állnak egymással, és a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is rendszeresen konzultálnak szakmai kérdésekről.
A centenárium különösen három dátumhoz kötődik. 1924. április 26-án lépett hatályba a Magyar Nemzeti Bank létrehozásáról szóló törvény, május 24-én tartotta meg a jegybankot tulajdonló részvénytársaság az alakuló közgyűlését, június 24-én pedig ténylegesen is megkezdődött Magyarország központi bankjának működése.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
