Orbán Viktor miniszterelnök szerint amennyiben nem lenne rezsicsökkentés, minden magyar családnak 500–600 ezer forinttal többet kellene fizetnie évente, ennek ellenére az elmúlt hetekben ismét rengeteg hazai és nemzetközi bírálat érte az intézkedést. Olyan kritika is érkezett, miszerint a hazai fogyasztók az uniós átlag felett fizetnek a rezsiért, ezért utánajártunk, hogy mi igaz ebből.
Több kategóriában hazai vállalkozások nyerték el a magyarországi befektetői közösség legkiválóbb tagjainak járó elismerést a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség nagyszabású díjátadó gáláján. Joó István kormánybiztos, a HIPA vezérigazgatója a rendezvényen hangsúlyozta, hogy a szervezet készen áll a Száz Új Gyár Programra.
Nacsa Lőrinc és Hollik István videóban jelentették be, hogy a tavasz folyamán elfogadhatja az országgyűlés az energiaital-törvényt, ami alapján 18 éven aluliak nem vásárolhatnak majd energiaitalt.
A nyugdíjasok áfa-visszatérítését érintő, a pontos szabályozásra vonatkozó információk nélküli, rosszindulatú megjegyzések és kritikák nem többek, mint egyszerű, ócska politikai hangulatkeltés – így reagált hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Könyvelők Országos Egyesületének közleményére.
Magyarország az első világháború elvesztésével szorult ki a tengerekről. Fiumébe (Rijeka) 1918 végén bevonultak a délszláv csapatok, azóta nem rendelkezik tengeri kijárattal Magyarország. Ez most megváltozik.
Nem szabad tehát azt csinálni, amit 20 éve, helyette azt kell látni, hogy mi lesz 20 év múlva, és ennek megfelelően kell az innovációkat irányozni, a termékkínálatot megtervezni - fogalmazott Feldman Zsolt.
Nem Magyarország elszigetelt, hanem az Európai Unió. Mi a történelem főutcáján járunk, az unió pedig valahol a sáros mellékutcákban botorkál – mondta Orbán Viktor a Lámfalussy-konferencián. A miniszterelnök köszönetet mondott Matolcsy Györgynek, majd jelezte: a leköszönő jegybankelnök a jövőben is meghatározó szereplője marad a magyar gazdaságpolitikai gondolkodásnak.
"Ez a program az ő céljaikra és kihívásaikra lett kitalálva. Rájuk szabtuk, hogy segítsük őket a növekedésben, új munkahelyek létrehozásában és új piacok megtalálásában" - fogalmazott a politikus.
A nemzetgazdasági miniszter bejelentette: a kormány célja, hogy évente legalább 25 ezer új lakás épüljön Magyarországon. Ennek érdekében a következő 5 évben 200 milliárd forintot biztosítanak ingatlanalapok számára három fő célra.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
