Az elmúlt két hónapban folytatódott az orosz–ukrán háború, Brüsszelben újabb szankciókat fogadtak el, az energiaárak pedig nem térnek vissza a háború előtti szintre – kezdte értékelését Orbán Viktor miniszterelnök, aki két hónap után ismét napirend előtt szólalt fel az Országgyűlésben. Orbán ennek kapcsán kiemelte: „Az év végi pénzügyi zárás azt mutatja, hogy Magyarország 4000 milliárd forinttal költött többet energiára előző évben, mint 2021-ben. Ezt a pénzt Brüsszel vette ki a szankciókkal a magyarok zsebéből.” A miniszterelnök egyúttal azonban felhívta rá a figyelmet, hogy nemrég megismertük Magyarország előző évi gazdasági eredményeit is, ennek kapcsán pedig kiemelte: sikerült a költségvetési hiányt és az államadósságot is csökkenteni. „4,6 százalékos volt a gazdasági növekedés 2022-ben, és soha nem látott szintet ért el az export és a tőkebehozatal” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A háború kapcsán Orbán Viktor ismét kiemelte: „A magyar kormány komoly aggodalommal figyeli, hogy Európa belesodródik a háborúba.” A miniszterelnök egyúttal elmondta: a magyar emberek áprilisban egyértelműen úgy döntöttek, hogy ebből a háborúból ki kell maradni. Ennek kapcsán a miniszterelnök elmondta: a Magyar kormány támogatja Kína béketervét. „A háborúban csak a veszteségek mértéke nő napról napra, senki nem tud nyerni” – nyomatékosította a miniszterelnök. Orbán a háború és az infláció kapcsán emlékeztetett, a magyar kormány továbbra is próbál a lehető legoptimálisabb mértékben beavatkozni a gazdaságba, hogy enyhíteni tudja a hatásokat, ugyanakkor a miniszterelnök kiemelte: „Amíg Brüsszel nem vonja vissza a szankciókat, addig nem lehet eltüntetni az inflációt.” Orbán ugyanakkor újra megismételte: „Év végére egy számjegyű lesz az infláció.”
A miniszterelnök felszólalásában emlékeztetett: a kormány továbbra is aktív lépéseket tesz a szankciók okozta infláció letörésére. Ezek közül a miniszterelnök kiemelte a Széchenyi-kártya Programot, a gyármentő programot és az ehhez kapcsolódó gyármentő hitelgarancia-programot is. „Elindult 700 milliárdos keretösszeggel a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram. A kkv-kra kiterjesztették a kamatstopot, mindez hatvanezer vállalkozásnak segít. Új nemzeti tőkeholdingrendszer jött létre 1000 milliárd forintból” – sorolta a meghozott intézkedéseket a kormányfő. Orbán Viktor felszólalásában egyúttal leszögezte, továbbra is marad az extraprofitadó, az így elvont összeg pedig a rezsivédelmi alapba kerül. „Ezzel 2023-ban is marad a rezsicsökkentett ár az átlagfogyasztásig, így minden magyar család továbbra is 181 ezer forintot spórol havonta.”
A miniszterelnök a gyermekvédelemre is kitért felszólalása végén, kiemelve: aggasztó mértékben nő a gyermekpornográfiával kapcsolatos esetek száma Magyarországon. Orbán ennek kapcsán hangsúlyozta, minden afelé mutat, hogy a genderpropagandát nem lehet viccként kezelni. „Az efféle dolgoknak nincs semmilyen keresnivalójuk az országban, főként nem az iskolákban” – hangsúlyozta a miniszterelnök, valamint hozzátette: „Ha Brüsszel mentegeti a menthetetlent, akkor is maradjon Magyarország a normalitás szigete.”
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a képviselő estében "kilóg a lóláb", nem a gyermekek iránti aggódás, felelősségvállalás motiválja, hanem az egyház iránti gyűlölet.
-
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
-
A vérbírók – akiknek ámokfutása elsősorban Kádár, Biszku, Apró, Marosán és a többi, idegen zsoldban állt politikus lelkén szárad, – nem válogattak az áldozatok világnézete szerint.