A tárcavezető kifejtette: már több mint egy éve zajlik a háború Oroszország és Ukrajna között, és ennek a több mint egy évnek a krónikája lesújtó. Többszázezer ember halt meg, többmillió ember kényszerült arra, hogy elmeneküljön az otthonából, többszázezer családot szakítottak szét, sok ezer embert soroztak be erőszakkal, országrészeket romboltak le - sorolta. Úgy folytatta, "az európai gazdaság mindeközben vergődik".
Ez ugyan földrajzilag egy regionális háború, de a hatásai világszintűek, és "a 25. órában vagyunk ahhoz, hogy megakadályozzuk", hogy világháborúvá váljon - vélekedett. Szijjártó Péter közölte: Európa és a transzatlanti térség "háborús pszichózisban van", Brüsszelben vannak, akik versenyként fogják fel, hogy az Egyesült Államok vagy Európa ad-e több fegyvert Ukrajnának. Azzal, hogy ez a háború Európában zajlik, az összes negatív hatása közvetlenül és azonnal jelentkezik Európában - tette hozzá. Hangsúlyozta: "mi itt a szomszédságban" tisztában vagyunk a háború minden veszélyével és veszteségével, ebben a háborúban magyar emberek is meghaltak, ugyanis a kárpátaljai magyar közösség tagjait is rendszeresen sorozzák be az ukrán hadseregbe. "Amikor minket nyugati barátaink megpróbálnak kioktatni arról, hogy nem vagyunk elég elkötelezettek vagy nem segítünk eleget Ukrajnának", akkor azt a kérdést kell feltenni, hogy ők vajon hány emberéletet veszítettek el eddig - mondta. Hozzáfűzte: "minket senki ne oktasson ki támogatásból vagy elkötelezettségből!"
A tárcavezető kiemelte: Magyarország nem felelős a szomszédságban kitört háborúért, "ez nem a mi háborúnk". Mégis Magyarország és a magyar emberek túl nagy árat fizetnek a háborúért és "senki nem várhatja el, hogy még ennél is nagyobb árat fizessünk" - jelentette ki. Közölte: "mi itt a szomszédból (...) világosan látjuk", hogy ez a háború csak szenvedést hoz, ennek a háborúnak nem lehetnek győztesei, csak vesztesei vannak. Minél tovább tart ez a háború, annál több ember fog meghalni, annál nagyobb pusztítást fog okozni - fogalmazott.
Úgy vélte, a nemzetközi közösség feladata az emberéletek mentése lenne, de emberéleteket nem fegyverszállításokkal, nem szankciókkal, hanem békével lehet menteni. Kitért rá: "a szankciók jobban fájnak nekünk, európaiaknak", mint Oroszországnak. Logikusan az ember azt gondolná, hogyha valamit kipróbáltak kilencszer és kilencszer vallottak kudarcot, "akkor tizedszer nem futunk neki" - mondta. Hozzátette: de "a brüsszeli logika mást diktál", kilenc sikertelen kísérlet után újabb szankciós csomag elfogadására került sor. Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a globális többség a béke pártján áll és Magyarország ennek a globális békepárti többségnek a része. A békéhez béketárgyalások kellenek, ehhez pedig nyitva kell tartani a kommunikációs csatornákat - magyarázta.
Megjegyezte: elkerülhetetlen, hogy az Egyesült Államok és Oroszország között közvetlen egyeztetések, érdemi tárgyalások legyenek, közvetlen amerikai-orosz tárgyalások nélkül tartós rendezést nehéz elképzelni. A miniszter kitért rá: miközben Magyarország történelmének legnagyobb humanitárius akcióját hajtják végre, hogy minden ukrán menekültnek segíteni tudjanak, addig újabb és újabb jogfosztások és provokációk érik a kárpátaljai magyar nemzeti közösséget.
Miközben 1247 magyar iskolába és óvodába fogadtak már be Ukrajnából menekült gyerekeket, addig szeptembertől Ukrajnában bezárásra ítélik a magyar kisebbségi iskolákat, elveszik az anyanyelven történő érettségizés és egyetemi felvételi lehetőségét, az egyetemektől elveszik az oktatás nyelve megválasztásának lehetőségét - mondta. Közölte: Magyarország kiáll a kárpátaljai magyar közösség mellett és minden nemzetközi fórumot felhasznál annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a kárpátaljai magyaroknak. Felszólalása végén Szijjártó Péter arra kérte a képviselőket, hogy váljanak a globális békepárti többség részévé és fogadják el azt a békepárti határozatot, amelyet a kormánypárti frakciók nyújtottak be az Országgyűlésnek.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a képviselő estében "kilóg a lóláb", nem a gyermekek iránti aggódás, felelősségvállalás motiválja, hanem az egyház iránti gyűlölet.
-
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
-
A vérbírók – akiknek ámokfutása elsősorban Kádár, Biszku, Apró, Marosán és a többi, idegen zsoldban állt politikus lelkén szárad, – nem válogattak az áldozatok világnézete szerint.