Egyedülálló művelődési kincsünk, a magyar végváriság szellemi megerősítését is szolgálja a falak megerősítése a sümegi várban.
2023. március 28. 13:08
Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél – kérdezte Balassi. A sümegi vár a keleti szárny megújítása alkalmából rendezett átadóünnepség napján, 2023. március 28-án. MTI/Vasvári Tamás
A múltból örökölt javakat az elkötelezett emberek képesek megmenteni a jövő számára - hangsúlyozta a sümegi vár keleti szárnyának megújítása alkalmából rendezett keddi átadóünnepségen Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter.
A megmentett műemlékek a jelen részeivé válnak, a jövő technikájával felszerelve pedig a következő generációknak is közvetíthetik a múlt értékeit - húzta alá a miniszter, a térség országgyűlési képviselője (KDNP).
Hozzátette: a beruházásnak köszönhetően a térségbe új munkahelyek jönnek létre, megújul a város és egyre jelentősebb kultúrtörténeti központtá válik.
Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára elmondta, hogy a sümegi vár keleti szárnya 1,1 milliárd forint uniós forrásból újult meg, és vált egész évben látogatható kulturális attrakcióvá. A hosszú távú cél az, hogy a sümegi várhoz hasonlóan az ország valamennyi műemléke megújuljon, és új tartalommal teljen meg - fűzte hozzá.
Elmondta, hogy az új építészeti törvény a jobb, teljesebb, egészségesebb élet feltételeit hivatott megteremteni, ennek érdekében 2025. december 31-ig a műemlékek teljeskörű felülvizsgálata meg fog történni.
Oláh Zsanett, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy hosszú évtizedeken át hanyatlott a vár, most azonban a 21. századi felszereltségének köszönhetően egyre több látogatót vonz.
A várudvaron lovagi tornák, szabadtéri előadások, a belső terekben pedig az építéstörténetet és a középkor mindennapjait bemutató tárlat, vármakettek, vetítőterem és interaktív eszközök várják az érdeklődőket.
Papp Imre várkapitány felidézte a vár történetét, kiemelve, hogy 1989 óta üzemelteti a családja. Kezdetben 10 százalékban magyar, 90 százalékban külföldi látogatója volt az erődnek, ez az arány mára megfordult - mondta.
Több mint 200 dolgozója van évente a várnak, az ingyenes nyílt napok, amelyek során a látogatók megismerhetik a programokat, a fejlesztéseket, számos érdeklődőt vonzanak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
