Batthyány tér
A budapesti teret korábban Felsővásártérnek, majd Bomba térnek is nevezték: utóbbinak azért, mert az oszmán kiüzése után bombaemléket állítottak fel itt.
Mai nevét az első magyar miniszterelnökről, Gróf Batthyány Lajosról kapta. Szobrát Stremeny Géza alkotta, 2008-ban, az 1848-as szabadságharc 160 évfordulóján, de nem márciusban, hanem áprilisban avatták fel. Tudniiillik az áprilisi törvényeket szimbolizálja a mű: Batthány kezében a paksaméta ezeket a törvényeket foglalja magában.
A tér legnemesebb dísze a Szent Anna-plébániatemplom.
Az istenházát Hamon Kristóf, majd Nöpauer Máté tervezte az 1700-as évek derekán.
A templomajtó záróköve szívet melengető barokk szépség. Endl Ferenc kőfaragó mester keze munkája.
A templom az 1700-as években már elkészült, felszentelése csak több évtizedes várakozás után, 1805. augusztusában történt meg.
A XX. század legelején Buda első vásárcsarnokaként épült, tervezője Klunzinger Pál volt. Akkor Bomba téri csarnok néven nyitották meg.
Őstermelői, bódés piacból az 1970-es években fejlesztették kétszintes bevásárlóközponttá. Tetőzetét az egykor híres Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár alkotta.
A szecesszió is feldíszlik a téren: a XX. század elején épült, azóta sok igényt kiszolgáló ház.
Szabadság nem virúl holtnak véréből - figyelmeztette az utókort nemzeti imánk írója. Kölcsey Ferenc szobrát Kallós Ede alkotta 1939-ben.
