Az Országgyűlés hétfői ülésnapján az azonnali kérdések órájában Orbán Viktor válaszol az országgyűlési képviselők kérdéseire. Az előzetes információk szerint Arató Gergely (DK), Gelencsér Ferenc (Momentum), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Lukács László György (Jobbik) és Kanász-Nagy Máté (LMP) tesz fel kérdést a kormányfőnek. Arató Gergely kezdhette volna a kérdéseket, ám nem jelent meg az ülésteremben. Gelencsér Ferenc következett, aki a miniszterelnöknek a múlt heti diáktüntetéssel kapcsolatban tett fel kérdést. A momentumos országgyűlési képviselő azt kérdezte a kormányfőtől, elítéli-e, hogy a magyar rendőrség „gumibotokkal ver ártatlan fiatalokat”.

Orbán Viktor válaszában leszögezte, akkor lehet valaki parlamenti képviselő, ha esküt tesz, az eskü pedig világosan beszél. „A törvényeket betartjuk és mindenkivel betartatjuk!” – fogalmazott Orbán Viktor. „Önök az ellenkezőjét teszik, folyamatosan arra hívják fel arra bujtogatják az embereket, hogy ne tartsák be a törvényeket!” – mondta Orbán Viktor, majd azzal folytatta, Magyarországon szabad tüntetni, szoktak is tüntetni, van azonban, amit nem lehet: nem lehet építési telekre törvényellenesen behatolni, nem lehet középületeket megrongálni, és rendőröket sem lehet megdobálni. „Megkérem, tartsa be képviselő esküjét!” – válaszolt a Momentum elnökének a kormányfő. Orbán Viktor később arra kérte a szülőket, a diákokat, a tanárokat és személy szerint Gelencsért is, hogy tartsák be a törvényeket, a törvények keretein belül fejezzék ki nemtetszésüket és tiltakozásukat.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke kérdésében az állt, ha Magyarországon mindenki elmondhatja szabadon a véleményét, „akkor miért tartalmazza a pedagógus státusztörvény tervezete azt a rendelkezést, hogy a pedagógusok nem nyilváníthatnak véleményt a köznevelési rendszer működéséről”. A szocialista képviselő ezek után Varga Judit igazságügyi miniszter és Orbán Viktor CPAC-en mondott beszédéből idézett. Orbán Viktor válaszát úgy indította, hogy a tőle vett idézetekkel egyetért. A miniszterelnök úgy folytatta, van Magyarországon néhány szakma, amit hivatásszakmának neveznek, a kormány szerint ezeknek sajátos jogi szabályozásra van szükségük. Példaként említette az egészségügyi, a rendvédelmi dolgozók és katonák esetében is.

Orbán Viktor megjegyezte, hogy a pedagógusokat nem most választják le a közalkalmazottak általános jogi kategóriájáról, ez évekkel ezelőtt megtörtént, legfeljebb nem mindenkinek tűnt fel. A kormányfő beszédében kiemelte, 2010-hez képest ma az oktatás költségvetési során 1400 milliárd forinttal több szerepel. „Szeretnék emlékeztetni minden magyar pedagógust, szülőt és diákot, önök voltak azok, akik egyhavi bért elvettek tőlük!” – zárta válaszát a miniszterelnök.

Jobbik: Elég a kamarából!

Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője felszólalásában arról értekezett, hogy el kellene törölni a kötelező regisztrációt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarába. A politikus megjegyezte, ő elfogult a vállalkozókkal szemben, mivel szerinte ők az igazi erőtartalékjai a hazai gazdaságnak. Nehezményezte, hogy éves szinten ötezer forintot kell befizetnie a vállalatoknak kamarai tagság címszó alatt. Orbán Viktor úgy reagált: a kormány nem tehet meg akármit. Kiemelte, a kormány nem utasíthatja a kamarát, hogy szedjen-e, ha igen, milyen mértékben tagdíjat és azt mire költse. „Amit mi tehetünk, hogy arra a kérdésre válaszolunk, van-e szükség kamarára és ha van kamara, van-e szükség kötelező tagságra.

Ezeket a vitákat az elmúlt harminc évben folyamatosan folytattuk, az elmúlt 13 évben nyugvópontra juttattuk. A mi döntésünk az volt, hogy kamarára szükség van, arra jutottunk, hogy kötelező kamarai tagdíjra is szükség van. Hogy mire használja a kamara, az általa beszedett tagdíjat, kizárólag a kamara demokratikusan megválasztott testületei tudnak véleményt mondani” – állt Orbán Viktor válaszában. "A kamaraellenesség ebben a gazdasági helyzetben előnytelen a vállalkozások számára” – zárta a Jobbik frakcióvezetőjének címzett válaszát Orbán Viktor.

LMP: Összeszerelő üzemmé akarják tenni Magyarországot

Az LMP képviselője szerint a kormánynak meg lett volna a lehetősége, hogy tudásalapú gazdaságot építsen ki, az oktatásba ruháznak be, „ehelyett azt választották, hogy összeszerelő üzemmé akarják tenni Magyarországot!” – állt a zöldpolitikus kérdésében. "A legfőbb politika, hogy akkumulátor-gyarmattá tegyék Magyarországot!” – jelezte. Kanász-Nagy szerint ez a receptje annak, hogy a közepesen fejlett országok csapdájában maradjunk. Orbán Viktor válaszában úgy fogalmazott, az akkugyárépítések minden dimenzióban jól végig gondolt iparpolitikai döntések.

A kormányfő világossá tette, hogy hazánkban a legszigorúbb uniós környezetvédelmi normák vannak érvényben, még a német törvényeknél is szigorúbbak a szabályok. A miniszterelnök megjegyezte, hogy az akkumulátorgyárakban dolgozó munkásoknak a az átlagfizetése a feldolgozóiparban dolgozók fizetésénél 60 százalékkal magasabb. "Ön a magas munkabérek ellen beszél!” – válaszolta Kanász-Nagynak a miniszterelnök, majd azzal folytatta, hogy Európa-szerte akkugyárakat építenek.

Az önök elvtársa, Timmermans mást sem csinál, mint akkumulátorgyárakat szorgalmaz – fogalmazott a kormányfő, aki szerint a hazai termelőiparnak a története azt mutatja, hogy először létrejönnek a termelőegységek, utána jönnek létre a kutatóközpontok, majd a fejlesztőközpontok, így lehet elérni az értéklánc magasabb szintjére. „Felül nem lehet becsekkolni. Azért vannak ma már Magyarországon autóipari kutatóközpontok, mert tudunk autót gyártani. Olyan helyre nem visznek kutatóközpontot, ahol még autót gyártani sem tudnak. Ennek belátása nem olyan bonyolult, csak egy kis belátás és érettség szükséges!” – zárta válaszát Orbán Viktor.