35 éve ért véget a Kádár-korszak
A Népszabadság 1988. május 23-i száma tényszerűen közölte: „Újraválasztották az MSZMP vezető szerveit. A párt elnöke Kádár János, főtitkára Grósz Károly.” A tájékozatlanabb hírfogyasztóknak talán első blikkre fel sem tűnt, hogy Kádár János, a párt főtitkára megbukott, az MSZMP országos pártértekezletén leváltották, utóda az erős munkásbázissal bíró megye, Borsod-Abaúj-Zemplén egykori első titkára lett. És ezzel lezárult egy időszak, amely 1957 óta tartott: a Kádár-korszak.
2023. május 22. 15:26

A munkásmozgalomba 1931-ben bekapcsolódó Kádár János a Magyarországi Szociáldemokrata Pártban kezdte karrierjét – lévén az nem volt betiltott párt, nem úgy, mint a Kommunisták Magyarországi Pártja –, majd a Békepártban és Magyar Kommunista Pártban politizált. A Magyar Dolgozók Pártja létrejöttét követően – 1948 augusztusában – belügyminiszternek nevezték ki. 1951-re azonban az ő esetében is bekövetkezett, ami számos elvtársánál korábban, „a forradalom felfalta gyermekeit”: letartóztatták, egészen 1954-ig börtönben ült. Érdekesség, hogy lefogásáig tökéletesen lojális volt Rákosi Mátyáshoz, rendszerét mindenben kiszolgálta.

Szabadulását követően nem tért vissza azonnal a párt élvonalába, tényleges vezetői szerepe 1956. október 25-én került előtérbe a Politikai Bizottság ülésén, amikor Gerő Ernőt leváltották, és őt választották a Központi Vezetőség titkárává. Kiválasztása a szovjetek beleegyezése nélkül elképzelhetetlen lett volna. Korlátlan politikai hatalma ekkortól datálható, azonban 1988-ra elfogyott körülötte a levegő, még úgy is, hogy a szocialista tábor legrégebben hatalomban lévő vezetője volt.

Az idős politikus megbuktatásában nagy szerep jutott Grósz Károlynak, aki nemes egyszerűséggel megpuccsolta a főtitkár bizalmasait, őket még a párt „parlamentjébe”, a Központi Bizottságba sem választottak be, így Kádár teljesen elszigetelődött. Ahogy egy életrajzával foglalkozó tanulmány írja:„ Ezután teljesen magára maradt, pártelnökként nagyritkán még be-bejárt a pártközpontba, otthona magányában pedig folyton csak emlékezett, legtöbbet bizonyára az országos politikában eltöltött csaknem fél évszázadra, politikusi élete meghatározó pillanataira, Rajkra, börtönéveire, 1956-ra és Nagy Imrére. Viaskodott a múlt árnyaival. Talán felmerült benne a „helyesen cselekedtem-e” kérdése, és bizonyára megadta önmaga számára a feloldozást: ő mindig a személyiségét szinte teljesen uraló felettes én, az Eszme és a Párt nevében cselekedett, akkor is, amikor leszámolt azok ellenségeivel. Jól ismerte ugyanakkor a kommunizmus gyakorlatát és a koncepciós perek mechanizmusait, s azt hihette, ha mégsem neki volt igaza, most ő következik…”

az „Öreg” napjai meg vannak számlálva, Grósz lesz az utóda. 1989. április 12-én, leváltását követően közel egy évvel, Kádár ugyan még váratlanul megjelent a párt Központi Bizottságának zárt ülésén, és elmondott egy összefüggéstelen beszédet – amit a hallgatóság zavartan, megdöbbenve, és talán részvéttel meghallgatott –, de többé a politikai élet alakításába beleszólni már nem tudott. A gyakorlatilag megbomlott elméjű Kádár Jánost 1989. május 8-án megmaradt kirakatfunkcióiból is felmentette a párt vezetése.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében, valamint az azt követő brutális megtorlásokban oroszlánrésze volt Kádárnak, akárcsak abban, hogy a magyar parasztság gerincét eltörve, a földből élők több mint 90 százalékát belekényszerítették a termelőszövetkezetekbe, végérvényesen szétverve ezzel a vidék birtokszerkezetét. Szerepe volt a százezrek emigrációba kényszerítésében – Puskás Ferenc, Faludy György, Zsigmond Vilmos, Cziffra György – távozásában, és abban, hogy az „ellenforradalmárok” tömegeit a hatalom egzisztenciálisan ellehetetlenítette, megfosztva ezzel őket, gyermekeiket, és unokáikat az anyagi biztonságtól.

Kádár János 1989. július 6-án halt meg, aznap, amikor a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa Nagy Imrét és mártírtársait posztumusz felmentette az ellenük felhozott vádak alól, igazságot szolgáltatva a meggyilkoltaknak.

hirado.hu
  • Hazai klubfutball: közepes alatt
    Ma a magyar bajnokságot az a Paks vezeti, amely magyar edzővel és magyar játékosokkal küzd. Tudjuk azonban, hogy BL-csoportkörbe jutást ettől a gárdától nem várhatunk. Márpedig a hazai klubfutballnak a BL-ben a helye: a csoportkörnél magasabb szinten.
  • Kik bújhatnak meg az ENSZ mögött?
    Hazánkban több ezer hajléktalan él nem méltóságteljesen. Rájuk miért nem utal a szélsőséges ENSZ-garnitúra? Vélhetően azért, mert ennek az extrémitásnak (is) a kettős mérce a célszerszáma.
  • Az EU legszigorúbb idegenrendészeti szabályrendszere
    Rétvári Bence ismertette az új törvény legfontosabb elemeit. E szerint minden magyar munkahely elsősorban a magyar embereket illeti meg, harmadik országbeli állampolgár csak akkor végezhet munkát Magyarországon, ha az adott állásra magyar munkaerőt nem találtak.
  • Befolyásszerzés a magyarság ellen
    Meg sem próbálta tagadni az amerikai szervezet, hogy Soros Györgytől származnak a milliárdok. Svájci alapítványon keresztül több mint 4 milliárd forint érkezett Magyarországra, s a pénzekkel a hat pártot tömörítő, közös listán induló baloldal választási kampányát segítették.
  • Atlanti spekuláns diktál a korrupt EU-garnitúrának
    Nyugat-Európában súlyosan romlott a közbiztonság - terrorcselekmények, nők elleni erőszak, gettósodás -, megjelent újra az antiszemitizmus és megkezdődtek a támadások a szuverén nemzeti állam, a család, a kereszténység ellen - folytatta Bakondi György. Az EU "tartja a Soros-terv ütemét."
MTI Hírfelhasználó