Az így megformált „kard és kereszt” a művész megfogalmazásában egyben szimbóluma is a nagy király személyének és királyságalapító munkájának - elemez a művészettörténész.
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
Az idő előrehaladtával a falak egyre inkább eltolódtak egymástól, és a falon való minimális átlépést a rendszer már nem büntette úgy, mint a Kádár-korszak korai éveiben, vagy mint a Rákosi-korszakban – elemzi az 80-as évek második felének hazai újságírását Sz. Nagy Gábor történész.
Gyóni Gábor történész szerint az orosz történelem hasonlóan alakult volna Lenin nélkül is, aki személyesen felelős milliók haláláért, de fellépésének pozitív hatásai is voltak. A cikkből kiderül, miért juthattak hatalomra a bolsevikok, a németek pénzelték-e Lenint, és milyen szerepet játszottak magyar vöröskatonák a cári család lemészárlásában.
Akik a rádió mellett figyelték 1956-ban az amerikaiakat, alighanem úgy látják, ahogy én is, hogy Amerika, a csodák földje, a világ ura, a múlt században kétszer csapott be, illetve hagyott cserben minket.
A mi tüntetgetőink, kordonkodóink valójában hasznos idióták. Furcsán néz ki ugyanis, hogy a nyugati liberális lapokban egyik nap az orbáni diktatúra miatt hullatnak krokodilkönnyeket, másnap pedig diadalittasan számolnak be arról, hogy milyen hatalmas tüntetés rengette meg Orbán birodalmát.
A Népszabadság 1988. május 23-i száma tényszerűen közölte: „Újraválasztották az MSZMP vezető szerveit. A párt elnöke Kádár János, főtitkára Grósz Károly.” A tájékozatlanabb hírfogyasztóknak talán első blikkre fel sem tűnt, hogy Kádár János, a párt főtitkára megbukott, az MSZMP országos pártértekezletén leváltották, utóda az erős munkásbázissal bíró megye, Borsod-Abaúj-Zemplén egykori első titkára lett. És ezzel lezárult egy időszak, amely 1957 óta tartott: a Kádár-korszak.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Az élet pártján állunk, merjünk határozottak lenni, mondjuk ki a véleményünket; pusztán a nyílt állásfoglalás hatására is változik a társadalmi szemlélet, 2010 óta felére csökkent az abortuszok száma – hangsúlyozta Soltész Miklós kedden a Farkasréti temetőben, ahol felszentelték a Magyar Keresztény Misszió Alapítvány kezdeményezésére a meg nem született gyermekeknek állított emlékművet.
Luxembourgban, az Európai Unió belügyi tanácsának ülését követően Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: amíg Magyarországnak nemzeti kormánya van, addig az ország megvédi határait és nem engedi be az illegális migránsokat.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez. 
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
