Az így megformált „kard és kereszt” a művész megfogalmazásában egyben szimbóluma is a nagy király személyének és királyságalapító munkájának - elemez a művészettörténész.
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
Az idő előrehaladtával a falak egyre inkább eltolódtak egymástól, és a falon való minimális átlépést a rendszer már nem büntette úgy, mint a Kádár-korszak korai éveiben, vagy mint a Rákosi-korszakban – elemzi az 80-as évek második felének hazai újságírását Sz. Nagy Gábor történész.
Gyóni Gábor történész szerint az orosz történelem hasonlóan alakult volna Lenin nélkül is, aki személyesen felelős milliók haláláért, de fellépésének pozitív hatásai is voltak. A cikkből kiderül, miért juthattak hatalomra a bolsevikok, a németek pénzelték-e Lenint, és milyen szerepet játszottak magyar vöröskatonák a cári család lemészárlásában.
Akik a rádió mellett figyelték 1956-ban az amerikaiakat, alighanem úgy látják, ahogy én is, hogy Amerika, a csodák földje, a világ ura, a múlt században kétszer csapott be, illetve hagyott cserben minket.
A mi tüntetgetőink, kordonkodóink valójában hasznos idióták. Furcsán néz ki ugyanis, hogy a nyugati liberális lapokban egyik nap az orbáni diktatúra miatt hullatnak krokodilkönnyeket, másnap pedig diadalittasan számolnak be arról, hogy milyen hatalmas tüntetés rengette meg Orbán birodalmát.
A Népszabadság 1988. május 23-i száma tényszerűen közölte: „Újraválasztották az MSZMP vezető szerveit. A párt elnöke Kádár János, főtitkára Grósz Károly.” A tájékozatlanabb hírfogyasztóknak talán első blikkre fel sem tűnt, hogy Kádár János, a párt főtitkára megbukott, az MSZMP országos pártértekezletén leváltották, utóda az erős munkásbázissal bíró megye, Borsod-Abaúj-Zemplén egykori első titkára lett. És ezzel lezárult egy időszak, amely 1957 óta tartott: a Kádár-korszak.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Az új uniós költségvetés tervezete, amely szinte korlátlan lehetőséget adna az uniós tisztviselőknek a nemzeti kormányok zsarolására, újabb példája azoknak a lépéseknek, amelyek a nemzetállami függetlenség teljes felszámolását célozzák.
Október 6-án minden magyar ember megáll egy pillanatra. Csendben vagy imádságban, de ugyanazzal az érzéssel: fájdalommal és büszkeséggel. Fájdalommal, mert 1849-ben ezen a napon a Habsburg-birodalom bosszúja véresen lesújtott a magyar nemzet hőseire. És büszkeséggel, mert az aradi vértanúk halála a magyar hűség, a hazaszeretet és a becsület örök példájává vált.
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legfrissebb, júliusban készült kutatása szerint a magyar társadalom túlnyomó többsége, 72 százaléka támogatja a háromgyermekes édesanyák élethosszig tartó adómentességet. Mindössze minden hatodik ember, 17 százalék gondolja úgy, hogy ez a kedvezmény indokolatlan.
Hollik István, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselője a közösségi oldalán közzétett videóban a mesterséges intelligencia (MI) társadalmi és gazdasági hatásairól, valamint a kormány ezzel kapcsolatos jogalkotási lépéseiről beszélt.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Az új uniós költségvetés tervezete, amely szinte korlátlan lehetőséget adna az uniós tisztviselőknek a nemzeti kormányok zsarolására, újabb példája azoknak a lépéseknek, amelyek a nemzetállami függetlenség teljes felszámolását célozzák.
