Simicskó István, a Honvédelmi Sportszövetség elnöke, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, aki 2015 és 2018 között honvédelmi miniszter volt, köszöntőjében sikertörténetnek nevezte az ebben az időszakban elindított kadétprogramot.
2023. május 26. 13:03
Versenyzők a honvéd kadétok akadályfutó-versenyén Bánkon 2023. május 26-án. A versenyt a Honvéd Kadét Kupa egyik állomásaként rendezte meg a Honvédelmi Sportszövetség és a Magyar OCR Sport Szövetség, a megmérettetésen harminchét középiskola 656 tanulója vett részt. MTI/Komka Péter
Harminchét középiskola 656 tanulója vett részt a honvéd kadétok akadályfutó-versenyén pénteken a Nógrád vármegyei Bánkon, a megmérettetést a Honvéd Kadét Kupa egyik állomásaként rendezte meg a Honvédelmi Sportszövetség és a Magyar OCR Sport Szövetség.
Simicskó István, a Honvédelmi Sportszövetség elnöke, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, aki 2015 és 2018 között honvédelmi miniszter volt, köszöntőjében sikertörténetnek nevezte az ebben az időszakban elindított kadétprogramot, mert 2017-ben még csak három középiskola jelentkezett, mára pedig már 130 intézmény kötött szerződést a Magyar Honvédséggel.
Azt mondta a fiataloknak, legyenek nagy céljaik, amelyekhez pedig minden nap meg kell hozni az apró döntéseket.
A kadétképzést egy jó életpálya kezdetének nevezte.
"Akár katonai, akár rendészeti, akár bármilyen más hivatást választotok, meg fogjátok állni a helyeteket, hiszen ilyen küzdelmek közepette nem átlagos képességű gyerekek és fiatalok lesztek; a belső önismereti képességetek fejlődik, az akaraterőtök és a fizikai állapototok erősödik" - fogalmazott a résztvevőkhöz szólva, hozzátéve: folyamatos próbatételek lesznek az életben, amelyekre az ilyen versenyek is segítenek felkészülni.
Simicskó István elmondta azt is, hogy a versenyt harmadszor rendezik meg, az elsőn 286 kadét vett részt 13 középiskolából, a másodikon már 511-en versenyeztek 25 iskolából.
Balla Mihály, a nyugat-nógrádi térség fideszes országgyűlési képviselője közölte, hogy a balassagyarmati Szent-Györgyi Albert Technikum csütörtökön írta alá a szerződést, csatlakozva a kadétképzéshez.
Torma Andrea, Bánk község független polgármestere megtiszteltetésnek nevezte, hogy a település harmadik alkalommal adhat otthont a rendezvénynek.
Az eseményen részt vett Nébald György, a Honvédelmi Sportszövetség általános alelnöke is.
A verseny célja, hogy a honvédelmi sportokkal, specifikus akadályelemekkel bővítsék, szélesítsék a fiatalok sportolási lehetőségeit, és erősítsék a közösséget a kadétprogram keretein belül.
Az erő- és állóképességüket összemérő versenyzőknek 3,5 kilométert kellett futniuk, közben természetes és épített akadályokat küzdöttek le. Ezek között volt lézerfegyveres lövészet, gránáthajítás, súlyhordás, gyűrűs és átlengő, valamint palánkakadályok, természetes akadályként pedig szintkülönbség, csatornakúszás, víziakadályok és függőhíd is nehezítette a futást.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
