Hogyan maradhatott a felszínen a sokszor megbukó Karácsony?
Igazán sajátságos, mondhatni, különös pályafutást mondhat magáénak Karácsony Gergely, aki annak ellenére, hogy szétverte az LMP-t, elárulta szövetségeseit, többszörösen megbukott miniszterelnök-jelöltként, ám felelősséget soha semmiért nem vállalt, valahogy mégis mindig puhára esik.
2023. július 18. 09:44
Hetek óta a Karácsony Gergely 99 Mozgalmának pénzmosásgyanúját felvető botránytól hangos a média. Az adóhatóság már megindította a nyomozást az ügyben, de ehhez kapcsolódóan érdemes felrajzolni a főpolgármester politikai pályafutását is. Ebből ugyanis kiderül: valamilyen különös ok folytán, minden alkalmatlansága ellenére Karácsonyt a felszínen tartja a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal.
Attól tartott, hogy elássák
Karácsony Gergely még Gyurcsány Ferenc Miniszterelnöki Hivatalában dolgozott, amikor furcsa módon részt vállalt az LMP megalapításában, amely a 2010-es országgyűlési választáson egy „új politikai kultúra” meghonosítását ígérte. Bár Karácsony egyre magasabbra emelkedett a párt ranglétráján, rövid időn belül szembekerült Schiffer Andrással, aki radikálisan elutasította a Gyurcsány–Bajnai Gordon-féle baloldallal való bármiféle együttműködést. Miután az LMP 2013. januári kongresszusán nem tudta Schiffert megbuktatni, Karácsony szétrobbantotta a pártot, közölve, hogy Szabó Tímeával és Jávor Benedekkel kilépnek és megalakítják a Párbeszédet, de a mandátumukat persze nem adták vissza.
Alig két hónap múlva az „új politikai kultúra” nevében Karácsonyék már hivatalosan is szövetséget kötöttek a Bajnai Gordon-féle Együtt-tel, a 2014-es országgyűlési választáson pedig már közös listán indultak az MSZP-vel és a DK-val. Karácsony később azzal mentegette magát, hogy néhány Unicumot meg kellett innia, hogy elviselje ezt a helyzetet. Bár Karácsony nem jutott be a parlamentbe, a baloldalt vezető Gyurcsánytól azonban megkapta jutalmát, így a 2014-es önkormányzati választáson Zugló polgármestere lett, mert a DK nem indított ellenjelöltet. Karácsony tehát egy ideig vezette Zuglót, majd újra az országos politika felé kacsintott. A polgármesteri tevékenysége alatt kialakult viszonyokat jól jellemzi, hogy egy kiszivárgott hangfelvételen Karácsony akkoriban arról beszélt, hogy „ha visszamegyek Zuglóba, akkor ott engem elásnak”.
„A f…szért hagytam rábeszélni magam”
A zuglói fiaskó azonban nem tépázta meg Karácsony Gergely önbizalmát, aki akár az ország vezetésére is alkalmasnak gondolta magát. Ehhez az oldalvízhez azonban neki és a pártjának újabb „vezérhajóra” volt szüksége, ami a már a hanyatlás útjára lépő MSZP lett. A 2018-as országgyűlési választáson Karácsony így lett az MSZP és a Párbeszéd közös listájának vezetője, miniszterelnök-jelöltje. Az eredmény óriási bukás lett, ennek ellenére az MSZP hátán a Párbeszéd újra bejutott a parlamentbe, sőt frakciót is alakíthatott. Nem sokkal később viszont a Párbeszéd egy belső irata szerint Karácsonyék már azon lamentáltak, hogy a szocialisták és az agonizáló LMP széthullásából akár tőkét is kovácsolhatnának.
A vitairatban továbbá „toxikus arcokkal” jellemezhető, „ethoszát vesztett, kiüresedett, széteső közösségnek” nevezték az MSZP-t. Sőt, egy nyilvánosságra került hangfelvételen Karácsony arról beszélt, „alapvetően az az érzésem, hogy a f…szért hagytam magam rábeszélni erre a miniszterelnök-jelöltségre, mert sokkal jobb lett volna, ha el sem kezdem”. Ez az érzése azonban 2021-re elpárolgott Karácsonynak, aki látványos keretek között jelentette be, hogy elindul a baloldal miniszterelnök-jelölti előválasztásán – az ominózus 99 Mozgalom támogatásával. Hangoztatta, hogy Orbán Viktor legyőzésére és az ellenzék vezetésére önmagát tartja a legalkalmasabb jelöltnek, egyúttal kijelentette azt is: csak abban az esetben lépne vissza a miniszterelnök-jelöltségtől, „ha elüti egy villamos”. Öt nap múlva a „szerelvény” meg is érkezett: Karácsony bejelentette, hogy visszalép az előválasztáson nála rosszabbul szereplő Márki-Zay Péter javára.
Városvezetés helyett látszatintézkedések
Pártpolitikai tevékenysége mellett Karácsony Gergely Budapest első embereként sem állt eddig a helyzet magaslatán. Ismert: a 2019-es önkormányzati választáson nyerte el a főpolgármesteri tisztséget, de a közel négyéves tevékenységét leginkább a magyarázkodás, az eredménytelenség, valamint a látszatintézkedések jellemezték. Karácsony egyik első intézkedéseként a Nagykörút jelentős részén gigantikus méretű dugókat okozott az autósok tömegéhez képest elenyésző létszámú biciklisek kedvére létrehozott kerékpársáv.
Emlékezetes a Városháza eladásának az ügye (Városháza-gate) is. Mint ismert, nyomozás folyik amiatt is, mert az Anonymus nevű álarcos alak 2021 őszén olyan hanganyagokat hozott nyilvánosságra, amelyekből az derült ki, hogy a rendkívül értékes Városháza épületegyüttest és a hozzá tartozó telket titokban el akarták adni. Karácsony Gergely végig azt állította, hogy nincsen semmiféle ügy, ám tavaly decemberben mégis több embert gyanúsítottként hallgatott ki a rendőrség.
Beszédes volt Budapest politikai helyzetét illetően, hogy tavaly májusban Karácsony Gergely a tervezett kezdés után nem sokkal bejelentette, hogy nem tudják a Fővárosi Közgyűlés ülését megtartani, mert határozatképtelen a testület. A patthelyzet Bősz Anett személye miatt alakult ki, miután a Momentum nem támogatta, hogy a Demokratikus Koalíció a Gy. Németh Erzsébet által üresen hagyott főpolgármester-helyettesi székbe ültesse Bőszt. A politikai csatározások mellett Budapest pénzügyeinek a kezelése sem tartozik Karácsony erősségei közé, miután a múlt héten jelentette be Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes, hogy mínusz 1,1 milliárd forinton áll a főváros számlája, és folyószámlahitelből él a város, miközben 2019-ben Tarlós István 200 milliárd forint tartalékkal adta át Budapestet a baloldali vezetésnek.
Karácsony Gergely ugyanakkor kijelentette, hogy Budapest nem fizeti be a 25 milliárd forintos szolidaritási adót az államkincstárnak. Karácsony választási ígéreteiből sem valósult meg számos pont. Azzal hitegette a szavazókat 2019-ben: megválasztása után lehetővé teszi, hogy a családok önerő és hitel nélkül növelhessék otthonuk energiahatékonyságát, de ez a mai napig várat magára. Emellett eelső ígéretei között volt, hogy bevezeti a közlekedési alapjövedelmet, ám ebből sem lett semmi. A főváros lehetetlen helyzetéről árulkodik az is, hogy a Lánchíd felújítása másfél évet késett, a projekt pedig több mint négymilliárd forinttal drágult.
A Blaha Lujza tér felújítása szintén másfél évet csúszott, miközben 2019 októberében az új baloldali budapesti vezetés lényegében kész terveket vett át. A késlekedés eredményeként egyrészt megdrágult a projekt, másrészt komoly forgalmi káoszt okozott a belvárosban. Karácsony tehát Budapest első embereként is kudarcot kudarcra halmoz, ennek ellenére jelenleg még mindig úgy tűnik, hogy a következő választáson is Karácsony lesz a baloldal főpolgármester-jelöltje. Hacsak „el nem üti egy másik villamos”.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Európa érdeke az, hogy ne öntsük tovább "egy megnyerhetetlen háború feneketlen zsákjába" az európai emberek pénzét, és az, hogy csak olyan országot vegyünk fel az unióba, amely erősíti a közösségünket, és ne olyat, amely csődbe visz bennünket - mutatott rá a kormányfő.
A néppárti képviselőcsoport szerint nem történt elégséges intézkedés a nem kormányzati szervezetek, vagyis civil szervezetek finanszírozása körüli titkolózás megszüntetése érdekében - adott tájékoztatást a Gondolához eljuttatott közleményében az Európai Néppárt (EPP).