Támadják a műszaki akadályrendszert, a rendőrség járműveit, fahusángokkal, kövekkel és csúzliból kilőtt fémgolyókkal a rendőröket is. Szerbiában, a határ közelében "megjelentek a fegyverek", "kis mélységben, lakott területen kritikussá vált a közbiztonsági helyzet" – jelentette Bakondi György.
2023. augusztus 29. 09:31
A főtanácsadó – magyarnemzet/MTI/Miniszterelnöki Kabinetiroda/Vadnai Szabolcs
Rendkívüli az illegális bevándorlók aktivitása a magyar-szerb határszakaszon - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kedden.
Bakondi György beszámolt arról, hogy Ásotthalom és Mórahalom térségében 140-180 tagú csoportok jönnek át a kerítésen létrákkal, és tesznek kísérletet a védelmi erők lerohanására, emellett aktívak az embercsempészek is, akik az átjutottakat próbálnák továbbvinni.
"A rendőrség és a határvadász alakulatok harcban állnak" - jelentette ki a belbiztonsági főtanácsadó.
Kiemelte, hogy az illegális migránsok rendszeresen támadják a műszaki akadályrendszert, a rendőrség járműveit, fahusángokkal, kövekkel és csúzliból kilőtt fémgolyókkal a rendőröket is, közülük idén már heten sérültek meg.
Bakondi György felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbiában, a határ közelében "megjelentek a fegyverek", "kis mélységben, lakott területen kritikussá vált a közbiztonsági helyzet".
Bűnbandák eleinte külterületeken harcoltak egymás ellen késekkel, pisztolyokkal, géppisztolyokkal, de már megjelentek lakott területeken is, és ott is lövöldöztek - jegyezte meg.
A belbiztonsági főtanácsadó kitért arra is, hogy a közelmúltban kézigránátos támadás érte egy olyan ember házát, aki a közösségi médiában gyakran elítélte az illegális migrációt.
Ez azért figyelemre méltó, mert ez az első eset 2015 óta, amikor bűnbandák szándékosan hajtottak végre lakosság elleni akciót - mondta, majd annak a véleményének adott hangot, hogy "ez egy új, veszélyes időszak eljövetelét jelzi".
Jelezte ugyanakkor, hogy Szerbia az európai integrációs törekvéseivel összhangban aktívan részt vesz a határőrizeti feladatokban, együttműködik a magyar és az osztrák szervekkel, gyakran különleges rendőri erőket is bevet a határtérségben.
Bakondi György demoralizálónak nevezte a rendvédelmi erőkre és a lakosságra azt az európai uniós elvárást, miszerint nyílt táborokat kell biztosítani az illegális migránsoknak, olyanokat, ahonnan a bevándorlók "kijárhatnak".
A belbiztonsági főtanácsadó úgy vélte: az illegális migráció tekintetében a jövő évi európai parlamenti választások hozhatnak változást.
"Olyan parlamenti többség és Európai Bizottság jöhet létre, amely az illegális migrációt veszélyességének, biztonsági rizikójának megfelelő súllyal kezeli" - fogalmazott.
Bakondi György az M1 aktuális csatorna reggeli műsorának is vendége volt, ahol egyebek mellett arról beszélt, hogy Magyarország erőn felül vesz részt az európai biztonságért folytatott harcban.
Példaként hozta fel, hogy a magyar rendőri erők a magyar-osztrák-szerb együttműködés keretében a szerb-észak-macedón határ, emellett az észak-macedón-görög határ védelménél és más Frontex-küldetésekben is jelen vannak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
