Hollik István elmondta: Gyurcsánynak gátlásai továbbra sincsenek: kijelentette, hogy amíg nem ő kerül hatalomba, addig minden eszközzel akadályozni fogja a Magyarországnak és a magyar családoknak és tanároknak jogosan járó uniós források kifizetését.
2023. szeptember 14. 13:03
Gyurcsányi eszmecsere az Apró-villában 2006. március 1-jén – MTI/Koszticsák Szilárd
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint Gyurcsány Ferenc HVG-nek adott nagyinterjújából az derül ki: "az őszödi szemkilövető továbbra is itt van köztünk. Most is ő a főnök, a külföldről pénzelt baloldal vezére, ő jelöli ki merre van az előre".
Hollik István ezt csütörtökön a Facebook-oldalán írta, hozzátéve: Gyurcsány Ferenc hosszú távra tervez, "esze ágában sincs" feladni és visszavonulni, még annak ellenére sem, hogy a magyarok 13 éve sorozatosan megerősítik választásról választásra, hogy nem kérnek belőle és a "dollárbalos sleppjéből", miután tönkretették az országot 2010 előtt.
A gyurcsányi terror tobzódása 2006. október 23-án: fejmagasságban kilőtt gumitöltények. Az Európai Unió egy szót sem szólt a törvényesen demonstráló európai uniós polgárok brutális bántalmazása ellen – magyarhirlap
Hollik István úgy folytatta, hogy Gyurcsánynak gátlásai továbbra sincsenek: kijelentette, hogy amíg nem ő kerül hatalomba, addig minden eszközzel akadályozni fogja a Magyarországnak és a magyar családoknak és tanároknak jogosan járó uniós források kifizetését.
"A baloldalon egy főnök van. Gyurcsány a neve. A magyarok őt már jól ismerik. Továbbra sem kérünk belőle" - fogalmazott a Fidesz kommunikációs igazgatója.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
