Hevesen gesztikulálva, a riporter szavába vágva, izzadságcseppekkel az arcán próbált magyarázkodni a baloldal vezére, és a kérdést megkerülve, teljesen indokolatlanul a miniszterelnökről kezdett beszélni, majd a műsorvezetőt kezdte el felindultan, ujjal mutogatva kérdezgetni, hogy miért mer feltenni olyan kérdést, ami egyébként rengeteg ember érdekel.
Hollik István elmondta: Gyurcsánynak gátlásai továbbra sincsenek: kijelentette, hogy amíg nem ő kerül hatalomba, addig minden eszközzel akadályozni fogja a Magyarországnak és a magyar családoknak és tanároknak jogosan járó uniós források kifizetését.
Azt a kártételt, amit Gyurcsányék a kettős állampolgárság bevezetésével kapcsolatban 2004. végén elkövettek, nagyon nehéz feledtetni. Ez főként a határon túl élő nemzettestvéreinket sújtotta, azokat a magyarokat, akik nehéz körülmények között őrzik identitásukat, s bizakodva tekintenek anyanemzetükre – mutat rá az eddig elszámoltatás nékül maradt kártételre Bánó Attila.
A szélsőbaloldali párt, melynek elnöke egykor alázatoskodó mosolyáradatban részesítette az orosz elnököt, most vasba verné a hazánkba esetleg érkező politikust.
Végig hazudtak sok évet a gyurcsányi dollárbaloldal szélsőségesei és az Európai Bizottság agyonfizetett politikusai, tudták, hogy amit mondanak, az nem igaz.
Hollik István hangsúlyozta: pénteken, amikor a dollárbaloldal majd nemet mond a békepárti határozatra, ismét bizonyítja, hogy a dollárokért cserébe hajnaldó a magyar emberek többségével is szembe menni.
Gyurcsány a Kreml lapjában ígérte meg, hogy gyerekeit oroszul taníttatja majd. Kormányfői ténykedése idején Gyurcsány Ferenc számos alkalommal találkozott az orosz vezetővel, egyszer saját otthonában, az Apró-villában fogadta Putyint.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
