Az elnök – mno.hu

A bizonytalanság korában – amelybe a világ a 21. században lépett – az emberiség jövőképét már csak a fenntarthatóság gondolata köré kell és érdemes szervezni. Ennek jegyében alakította át tevékenységét a Magyar Nemzeti Bank, amely a világ egyik úttörő jegybankjaként élen jár a klímaváltozás elleni küzdelemben. Többek között erről, emellett az új közgazdaságtan születése körül zajló szellemi forradalomról, valamint hazánk ökológiai lábnyomának csökkentéséről fogalmazott meg fontos és megszívlelendő üzeneteket Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Sustainability Interviews sorozatunkban a fenntarthatóságra valódi hangsúlyt fektető szervezetek és piaci cégek vezetőit keressük meg, hogy osszák meg gondolataikat, inspiráló eredményeiket, jövőbetekintő ötleteiket, melyek segítségével korunk legfontosabb kihívásainak teljesítéséhez is közelebb juthatunk.

– Elnök úr, évtizedünket egymást követő válságok vezették be. A koronavírus megjelenését a globális infláció elszabadulása, majd egy geopolitikai szempontból is meghatározó jelentőségű háborús konfliktus követte. Ez, a többek által polikrízisnek is nevezett eseménysor vajon bevezetője lehet egy küszöbönálló korszakváltásnak?

–  Egyértelműen beléptünk a bizonytalanság korába, amikor minden korábbinál nagyobb hatású változások időszakát éljük. Másképp kell viszonyulnunk egymáshoz és a minket körülvevő világhoz. Századunk kihívásait és megatrendjeit már nem lehet a 20. század gondolkodásával és eszközeivel kezelnünk. A globális felmelegedés, a környezeti erőforrások kimerítése, a geopolitikai feszültségek vagy a gazdasági növekedés lassulásának kezeléséhez mindenképpen új alapok és megközelítések szükségesek.

- Hogyan körvonalazható a folyamatos és korszakos változásokhoz igazodni képes új gondolkodás?

– Az emberiséget érő kihívások legfontosabb központi eleme nem más, mint a fenntarthatóság. Az új jövőképeket már csak e fogalom köré érdemes szervezni. Ezzel kapcsolatban olyan léptékű gondolati megújulás idejét éljük, amelyik leginkább a fél évezreddel ezelőtti reneszánsz és reformáció szellemi forradalmaihoz hasonlítható. Ez a változás a fenntarthatósági fordulat alapvető motorja, amit leginkább a gazdaságelméleti alapok alapvető megváltozásában érhetünk tetten. A korábbi klasszikus, liberális, szociális piacgazdaságon és más megközelítéseken alapuló közgazdasági elméletek ma már nem érvényesek. A korszakváltással párhuzamosan veszítették el érvényességüket, és a helyükre egy új, most formálódó elmélet lép. Ez az, amit új, fenntartható közgazdaságként határoztunk meg a Magyar Nemzeti Bank szakmai műhelyeiben és publikációiban. Ez az új tudományos megközelítés az egyensúlyi növekedés elvére, valamint az életelvre épül, egyesíti a tudás különböző területeit és az emberi közösségek összekapcsolódását.

- Írásaiban, ezzel kapcsolatos publikációiban is kiemeli: a most zajló szellemi váltáshoz gondolkodásunk forradalma szükséges. Minek kell alapvetően megváltoznia?

– Minden gazdasági és társadalmi közösség általában a saját útját járja, de ezt úgy kell és érdemes tenniük, hogy közben követik a fenntartható közgazdaság törvényeit. Ami leginkább azt jelenti, hogy a középpontban már nem a tőke és a nyereség, hanem a közérdek elsőbbsége, azaz a fenntarthatóság és az élet megbecsülése áll. Az exponenciálisan terjedő változások nem engedik meg a korábbi semleges technikai megközelítéseket, mert egyre nő az emberi tevékenység minden területén a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság. Korunk gondolati forradalma ezért küldetés-alapú, érzelmeket és érzéseket visz az átalakulásokba, ezzel erősíti és gyorsítja a gondolkodás fordulatait.
 

- Hogyan változtatja meg a fenntarthatóság követelménye a pénz és a tőke szerepét? Milyen erőforrásokra építhet elsődlegesen az új közgazdaság?

– A jelenleg zajló átalakulás legfőbb forrása szellemi alapra épül: ez pedig a tudás. Ha a tudást átadjuk, az információvá, egységesítve pedig adattá válik. Ha a közgazdaságtan által megjelölt korábbi forrásokhoz viszonyítunk, akkor azt mondhatjuk, hogy az adat korunk új olaja, a tehetség az új tőke és a kreativitás az új föld. Ráadásul az anyagi javak használatukkal fogynak, ugyanakkor a tudás az első olyan gazdasági erőforrás, amelyik megosztásával, fogyasztásával nem csökken, hanem ellenkezőleg: exponenciálisan bővül. Ez rendkívül fontos fordulat, hiszen míg az anyagi javakra a szűkösség a jellemző, a tudás növekedése általános bőséget teremt. A döntő erőforrásokká pedig az ismeretek gyarapodását és átadását radikálisan gyorsító tehetség és kreativitás válnak.

– Hogyan függ össze mindez a közgazdasági gondolkodás új alapokra helyezésével?

– A tudás különböző területei a fenntartható közgazdaság elméletében egyesülnek. A tudás, az információ és az adat technológiai forradalma egyesíti a hagyományos közgazdaságot a többi társadalomtudomány, majd a természettudományok, különösen a kvantum-fizika és a biológia világával. A mostani változások legfontosabb alaptörvénye az átjárhatóság. A fogyasztás és a beruházás területei is egyesülnek, azáltal, hogy a tudás „fogyasztása” egyúttal beruházássá válik. Az ipar és a szolgáltatás közötti határok szintén eltűnnek, uralkodóvá válik a körforgásos gazdaság. Mivel az új közgazdaságtani gondolkodást új összefüggések és lefutások jellemzik, ezért minden pillanatban készen kell állni a változásra és önkorrekcióra. Úgy is mondhatnánk: már nincs kőbe vésett, ortodox közgazdaság, csak egy állandóan változó, ezért mindig unortodox közgazdaság.

– Mennyire unikális, hogy ezzel foglalkozik egy jegybank?

– Büszkék vagyunk arra, hogy az MNB a világ vezető zöld jegybankjai közé tartozik. A Magyar Nemzeti Bank nemzetközi szinten is az elsők között kezdett el foglalkozni a környezeti fenntarthatóság kérdésével, amit – célzott intézkedések formájában – határozott tettek követtek az elmúlt három évben. Mindehhez egyedülálló jogi hátteret nyújt az, hogy a Magyar Országgyűlés 2021. május 28-án úgy döntött, hogy zöld mandátummal egészíti ki az MNB kötelezettségeit. Eszerint a Magyar Nemzeti Banknak támogatnia kell a mindenkori kormány környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos munkáját. Az MNB tevékenységében tehát – az elsődleges cél, az infláció leszorításának veszélyeztetése nélkül – egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok. Nem mindenhol fedezték még fel azt a világban, hogy a 21. század második évtizedére a jegybankok szerepe és felelőssége gyökeresen átalakult, ezek az intézmények már nem tehetik meg azt, hogy ne foglalkozzanak a karbonsemleges gazdasági modellre való átállás monetáris politikai aspektusaival.

– Milyen konkrét programokkal járul hozzá a magyar jegybank az éghajlatváltozás nyomán várható katasztrófák elkerüléséhez?

– A fenntarthatósággal kapcsolatos gondolati forradalom már talán mindegyik jegybankot elérte. A Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor az elsők közé tartozik az érdemi lépések megtételében is. Ennek érdekében hívtuk életre 2019-ben az MNB Zöld Programját, amelynek középpontjában a pénzügyi rendszer stabilitását erősítő, valamint a zöld célokat támogatni képes finanszírozási rendszer megteremtése áll. A program egyik lába a 2020. január elsején elindított zöld tőkekövetelmény-kedvezmény program, amelynek keretében a tőkekövetelmény teljesítésének vizsgálata során a bankok az energiahatékonysági feltételeknek megfelelő lakáshitelek folyósításáért cserébe igényelhetnek a jegybanktól kedvezményeket. A programban elfogadott hitelcélok köre az utóbbi években jelentősen bővült, így például a megújuló energia infrastruktúra vagy az elektromobilitás finanszírozása után is érvényesíthető a kedvezmény. A Zöld Program másik célja a klímakockázatok lehetséges rövid és hosszú távú feltérképezésének elősegítése. A zöld forradalom sikere érdekében a hazai pénzügyi piacoknak a jelenleginél jóval nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk az ökológiai kockázatok érzékeléséhez és felméréséhez. Ezt a törekvést támogatják az MNB által először 2021-ben kiadott, úgynevezett zöld ajánlások. Olyan javaslatokról, elvárásokról van szó, amelyek segítik megerősíteni a hitelintézetek ellenálló képességét a környezeti kockázatokkal szemben. Annak érdekében pedig, hogy mindenki számára érthetővé váljon, milyen fontossággal bír a környezeti fenntarthatóság a pénzügyi piacokon, 2021-ben kiadtuk az évenként egy alkalommal megjelenő Zöld Pénzügyi Jelentés című új kiadványunkat. Emellett érdemes kiemelni azt is, hogy a zöld szempontok megjelentek az MNB-ben a devizatartalék-kezelés terén is. A Monetáris Tanács döntésének megfelelően már 2019-ben megindult annak a kötvény-portfóliónak a kiépítése, amely zöld minősítéssel rendelkező értékpapírokat tartalmaz. Első alkalommal tavalyelőtt mértük meg a csomag környezeti hatását. Örömmel jelenthetem, hogy az általunk alkalmazott újszerű gyakorlat 2021-ben 55 ezer tonna, a következő évben pedig 94 ezer tonna szén-dioxid kibocsátás elkerüléséhez járult hozzá, ami nagyjából egy 19 ezer fős lakossággal bíró magyar település karbonlábnyomának felel meg.

– Az eddig ismertetett lépések hatásai elsősorban a pénzpiacokon jelentkeznek. Hogyan segítik a Magyar Nemzeti Bank zöld lépései a lakossági hitelezést?

– A már említett tőkekövetelmény-kedvezmény program mellett elsősorban két kezdeményezéssel: az egyelőre lezárult NHP Zöld Otthon Programmal és a Zöld Jelzálog-vásárlási Programmal. Mindkettő a Zöld jegybanki eszköztár stratégiánk része, és mindkét program célja az, hogy támogassa az energiahatékonyság szempontjából kiemelten magas értékekkel rendelkező lakóingatlanok építését és vásárlását.

– Miért pont a lakáspiacon zöldít az MNB?

–Az átalakuló geopolitikai erőterünkben kulcsfontosságú területté vált az energiagazdálkodás. Hazánkban az energiafelhasználás közel 30 százaléka származik a háztartások fogyasztásából, ennek mintegy 60 százalékát pedig a lakóingatlanok fűtése és hűtése okozza. Ha ezt sikerül csökkentenünk, kisebb lépéssel nagyobb megtakarítást – és ezáltal zöldítést – érhetünk el. A Zöld Otthon Program 2021 októberében indult útjára. Az MNB nulla százalékos kamatozású refinanszírozási hiteleket nyújtott a kereskedelmi bankoknak, ráadásul meghatározta azokat a kedvező feltételeket, amelyekkel ezt a kölcsönt tovább adhatták jelzáloghitelként a pénzintézetek az ügyfeleiknek. Nem véletlen, hogy ez a konstrukció indulását követően gyorsan népszerűvé vált. A Zöld Jelzáloglevél-vásárlási program mögött is a magas energiahatékonysági mutatókkal rendelkező ingatlanok állnak. Zöld jelzáloglevél kibocsátására ugyanis a bankoknak csak olyan jelzáloghitelek esetében van lehetőségük, amelyeket ilyen ingatlan-fedezet alapján folyósítanak. Kimondhatjuk, e program révén sikerült megteremteni hazánkban a zöld jelzáloglevelek piacát.

– Az energiahatékonyság növelése ugyan csökkenti a klímaváltozás kockázatait, ugyanakkor önmagában nem oldja meg a környezeti fenntarthatóság problémáit – figyelmeztetnek a szakértők. Sőt, a fenntarthatósági válság a klímakérdések kezelése esetén is velünk marad. E megállapításból adódik a kérdés: a Magyar Nemzeti Bank a zöld mandátumának érvényesítésekor milyen mértékben foglalkozik a klímaváltozáson kívül más fenntarthatósági kérdésekkel is?

– A jegybank zöld programjainak fókuszában csakugyan elsődlegesen a klímakérdések állnak, aminek az egyik legfontosabb oka az, hogy a hazai és uniós fenntarthatósági politika egyik legfontosabb célja a klímasemlegesség elérése, amelynek 2050-re kell teljesülnie. Ugyanakkor nem csak a klímaváltozással foglalkozunk. Az MNB már korábban felismerte a biodiverzitás problémájának jelentőségét is a gazdasági életben. Ennek érdekében tavaly ősszel az OECD-vel közösen egy kutatás-módszertani projektet indítottunk, amelynek célja a biodiverzitás csökkenéséből adódó pénzügyi kockázatok felmérése, illetve az ezek kezelésére szolgáló pénzügyi felügyeleti módszertanok kialakítása. Mindemellett abban is példát szeretnénk mutatni mások számára, hogy törekszünk a saját „karbon lábnyomunk” csökkentésére. A zöldítés a jegybank működésében is prioritásnak számít. Az MNB szén-dioxid kibocsátását 2025-ig a 2019-es szint 80 százalékára „faragjuk vissza”, a tovább nem csökkenthető kibocsátást pedig élőhely rekonstrukcióval, például erdőtelepítéssel ellentételezzük.

– Mekkora az az ökológiai lábnyom, amit Magyarországnak csökkentenie kell?

– A legfontosabb mutató ezzel kapcsolatban az ökológiai egyenleg. Hazánk – az uniós országok többségéhez, illetve a globális átlaghoz képest – a téren deficittel rendelkezik, vagyis „lábnyomunk” meghaladja a biológiai kapacitásunkat. A jó hír viszont az, hogy az uniós átlaghoz mérve jobb nálunk a helyzet, ugyanakkor – különösen az energiafelhasználás és a hulladékgazdálkodás hatékonyságának javítása terén – volna teendőnk bőven. Fontos mutató még a fenntartható fejlődés szempontjából az adott ország gazdaságának energiamixe, különösen most, háborús időkben, amikor felértékelődik az energiabiztonság szükségessége. A biztonság része az energiaimport csökkentése, amely hazánkban az elmúlt évtizedben átlagosan 60 százalék körül alakult. Ez az arány hasonló az uniós átlaghoz, viszont meghaladja a régiósat, ami már kevésbé kedvező. A megújuló energiaforrások használata pedig 2020-ban 14 százalékra nőtt, ami még mindig alacsonyabb az Európai Unió és a visegrádi országok átlagánál. Az energiamixen is van tehát még mit javítanunk.

Magyarország tartós fejlődéséhez és sikeres felzárkózásához nélkülözhetetlen a fenntarthatóság biztosítása. A cél elérését pedig számos programmal és eszközzel segíti a Magyar Nemzeti Bank, az egyik legfontosabb közöttük a zöld jegybanki fordulat. Ennek az alapjait már lefektettük. Küldetésünk része, hogy a továbbiakban is aktív szerepet vállaljunk az alacsony karbonkibocsátású gazdaságba való átmenet támogatásában. Ezt az MNB a jövőben is prioritásként kezeli majd, más jegybankok között élen járva és példát mutatva a számukra.