Az ukrajnai és az izraeli háborús helyzet, valamint Románia schengeni térséghez csatlakozásának kérdése is szerepelt Novák Katalin köztársasági elnök és Klaus Iohannis román államfő megbeszélésének témái között szerdán a Sándor-palotában, Budapesten.
2023. október 12. 00:02
Novák Katalin köztársasági elnök és Klaus Iohannis román államfő sajtótájékoztatót tart tárgyalásuk után a Sándor-palotában 2023. október 11-én. MTI/Bruzák Noémi
Az ukrajnai és az izraeli háborús helyzet, valamint Románia schengeni térséghez csatlakozásának kérdése is szerepelt Novák Katalin köztársasági elnök és Klaus Iohannis román államfő megbeszélésének témái között szerdán a Sándor-palotában, Budapesten.
Kétoldalú találkozójukon a nemzeti kisebbségek, így az erdélyi magyarság helyzetéről is tárgyalt Klaus Johannis és Novák Katalin. A magyar köztársasági elnök a megbeszélést követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: mindkettőnk számára fontos a nemzeti kisebbségeknek a helyzete, nekünk magyaroknak pedig különösen fontos az erdélyi magyarság sorsa, jelenje és jövője, ezért kiemelten beszéltünk erről, de szóba került Magyarország jövő évi soros európai uniós elnöksége, valamint a két ország közötti gazdasági, energetikai és közlekedési kapcsolatok kérdése is.
A magyar köztársasági elnök történelmi jelentőségűnek nevezte a találkozót, miután román államfő legutóbb tizennégy éve tett hivatalos látogatást Magyarországon.
Kiemelte: az a cél, hogy az egymás számára fontos szomszédos országokhoz méltó pragmatikus kapcsolatot alakítsanak ki Magyarország és Románia között.
Novák Katalin elmondta, a két ország álláspontja egyértelmű az ukrajnai háborúval kapcsolatban: elítélik Oroszország agresszióját Ukrajna ellen, igyekeznek Ukrajnát segíteni a védekezésben, Magyarország pedig minden humanitárius segítséget megad az Ukrajnából menekülőknek.
Hozzátette: Ukrajna területén mindkét országnak jelentős számú nemzeti kisebbsége él. Ezért számítanak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök együttműködésére a kisebbségekkel szembeni jogsértéseket, jogsérelmeket orvoslásában, és abban, hogy mindent megtegyenek a kisebbségi jogok érvényesüléséért.
Az izraeli háborúval kapcsolatban kifejtette: ebben a tragikus helyzetben Magyarország együttérzéséről és támogatásáról biztosította Izrael államot. Novák Katalin hozzátette: részt vesz a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség által szervezett istentiszteleten.
Novák Katalin elmondta: a román elnökkel egyetértenek abban is, hogy a magyar kisebbség támogatása hozzájárul Románia fejlődéséhez. Ezért kölcsönös érdek a feszültségeket csökkentése annak szítása helyett.
Románia helye a schengeni térségen belül van - nyomatékosította. Igazságtalan, hogy még nem csatlakozhatott, ezért Magyarország továbbra is határozott támogatásáról biztosítja Romániát. Nincs szükség schengeni határra Románia és Magyarország között - hangsúlyozta Novák Katalin.
Magyarország európai uniós elnökségével kapcsolatban elmondta: szeretnének a nyugat-balkáni országok csatlakozásában eredményeket elérni. Az uniós elnökség idején kiemelt téma lesz még a demográfiai válság kérdésének kezelése.
A gazdasági kapcsolatokat Novák Katalin virágzónak nevezte a két ország között. A Magyarországra irányuló romániai behozatal másfélszeresére, a határátlépőhelyek száma tizennégyre emelkedett - mutatott rá. Hozzátette ugyanakkor: a gazdasági kapcsolatokban még sok lehetőség van.
Az energetikáról szólva kiemelte: Magyarország dolgozik azon, hogy diverzifikálja a hozzáférését az energiaforrásokhoz. Ebben kiemelten számít Romániára. Elmondta: abban is egyetértenek a román elnökkel, hogy ezen a területen is erősíteni kell az együttműködést.
Kérdésre válaszolva közölte: Magyarország elítéli a terrorista támadást Izrael állam ellen és igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy ne eszkalálódjon a konfliktus.
Hozzátette: korábban nem látott intenzitású háborús konfliktusok robbannak ki a világ különböző pontjain. Számos ország vezetői azon dolgoznak, hogy mindez ne vezessen harmadik világháborúhoz. Bölcs és józan döntéseket kell hozni - hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
"Ma az elmékért és lelkekért folyik a harc” - hangsúlyozta, és rámutatott, hogy ebben az anyaországiak hátországbeliként úgy tudják támogatni a külhoni magyarokat, hogy erőforrásokat biztosítanak „az eredményes védekezéshez szükséges alap, bástyák, árkok megépítésére”.
A kormányfő elmondta, a helyzet egyértelmű katonai értelemben, ha az amerikaiak kiszállnak az ukránok mögül, akkor Európa nincs abban a helyzetben, hogy a siker leghalványabb esélyével is támogathassa Ukrajnát, nem beszélve a vesztes háború támogatásának pénzügyi-gazdasági következményeiről.
Szerintünk a kultúra egy nemzet igazi alkotmánya. Nem pusztán tudás, művészi teljesítmény, hanem életünket szabályozó elv. A művészetnek, csakúgy mint a tudománynak, vannak fejedelmei, hercegei. A hamis egyenlősdi mindnyájunkat züllesztő közönségességet eredményez.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
