A miniszterelnök kifejtette: az egész kontinens, így Magyarország számára is kulcsfontosságú, hogy legyen vége a menekültáradatnak, a szankcióknak és a harcoknak.
Utoljára frissítve: 2023. október 17. 14:54
2023. október 17. 12:22
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) kétoldalú tárgyalásuk előtt Pekingben 2023. október 17-én. Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin az Övezet és út elnevezésű nemzetközi együttműködési fórum harmadik csúcstalálkozójára érkezett a kínai fővárosba. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Orbán Viktor miniszterelnök kedden kétoldalú tárgyalást folytatott Vlagyimir Putyinnal, Oroszország elnökével Pekingben - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A két vezető egyeztetett a magyar-orosz együttműködésről a gáz- és olajszállítások valamint a nukleáris energia területén.
Orbán Viktor a megbeszélésen a béke fontosságát hangsúlyozta.
A magyar miniszterelnök fényképe a TASZSZ címlapjának fő helyén 2023. október 17-én – TASS/Grigorij Sziszojev
Kifejtette: az egész kontinens, így Magyarország számára is kulcsfontosságú, hogy legyen vége a menekültáradatnak, a szankcióknak és a harcoknak - ismertette a közleményben Havasi Bertalan.
MTI
A TASZSZ cikke:
Magyarország soha nem keresett konfrontációt Oroszországgal, hiszen Budapest mindig is a kapcsolatok bővítését tervezte helyette – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnöknek egy találkozón.
"Magyarország soha nem próbált szembeszállni Oroszországgal. Sokkal inkább az ellenkezője igaz: Magyarország mindig is azt a célt követte, hogy a legjobb kommunikációt építse és bővítse" - mondta Orbán.
A magyar kormányfő Putyinhoz intézett beszédében elmondta, számításai szerint ez a 13. találkozójuk 2009 óta. Azonban "soha nem voltunk ennél nehezebb helyzetben" - mondta Orbán, és ezt a változatot "a valaha volt legnehezebbnek" minősítette.
Szerinte Budapest a lehető legjobb kommunikációt tartotta fenn Moszkvával.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
