Osztie Zoltán Mindszenty-emlékérmet kapott
Osztie Zoltán "több mint négy évtizedes hűséges és odaadó lelkipásztori tevékenységéért, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánián és a közéletben végzett nemzetmegtartó, közösségteremtő, közösségépítő és keresztény ifjúságnevelő szolgálatáért, valamint Mindszenty József bíboros szellemi örökségének méltó ápolásáért" részesült a díjban.
2023. november 3. 14:20

Osztie Zoltán, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosa (b) átveszi a Mindszenty-emlékérmet Lezsák Sándortól, az Országgyűlés alelnökétől, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnökétől az Országház Delegációs termében 2023. november 3-án. MTI/Szigetváry Zsolt

Mindszenty-emlékéremmel tüntették ki Osztie Zoltánt, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosát és a Szociális Testvérek Társaságát pénteken, Budapesten.

A Mindszenty József egykori esztergomi érsekről, hercegprímásról elnevezett elismeréseket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke adta át az Országházban.
   
Osztie Zoltán "több mint négy évtizedes hűséges és odaadó lelkipásztori tevékenységéért, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánián és a közéletben végzett nemzetmegtartó, közösségteremtő, közösségépítő és keresztény ifjúságnevelő szolgálatáért, valamint Mindszenty József bíboros szellemi örökségének méltó ápolásáért" részesült a díjban.
   
A Szociális Testvérek Társasága alapítása centenáriumi évében "a társadalomban, az egyházban és a közéletben végzett, elkötelezett, rendíthetetlen lélek- és embermentő szolgálatáért, valamint Slachta Margit alapító, Salkaházi Sára vértanú szellemiségének és Mindszenty József bíboros örökségének őrzőjeként végzett, fáradhatatlan nemzetmentő, kereszténységet védelmező szolgálatáért" kapta a díjat. Az elismerést Németh Emma, a Szociális Testvérek Társasága magyarországi elöljárója vette át.
   
Lezsák Sándor Osztie Zoltán életútját felidézve elmondta: 1981-ben szentelték pappá Esztergomban, első plébánosi megbízatását 1986-tól 1990-ig a Szigetközben, Ásványrárón töltötte be, 1990-ben plébános-helyettes lett a Budapesti Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánián, majd 1992 és 2000 között a józsefvárosi Rezső téri Magyarok Nagyasszonya Plébánián szolgált. Kiemelte, hogy az egykori két, majd három káplános templomban Osztie atya egyedül látta el feladatát: az itt lakók lelki gondozása mellett nagyon sok munkával járt, hogy a plébánia területén három kórház is volt, sok-sok lelki vigaszt és megnyugvást igénylő beteggel.

Lezsák Sándor kitért arra is: 1990-ben az első szabadon választott kormány céljának tekintette az 1947 után államosított egyházi vagyonok részleges visszaszolgáltatását, azonban ennek megvalósítása éles politikai vitákat váltott ki, a keresztény egyházak elleni megmozdulásokat és olykor tettlegességig elfajuló rombolásokat eredményezve. A megtámadott egyházaknak védekezni kellett a kereszténység elleni hangulatkeltés ellen, és ennek leginkább elfogadható módszere a civil szervezetekben történő fokozódó szerepvállalás volt - tette hozzá.

Az emlékérem.

Lezsák Sándor szerint Osztie Zoltán atya "közéleti fellépéseiben jól el tudta választani az egyházi érdekek és elvek képviseletét a napi pártpolitikai szerepektől, szerepléstől", ez az érzéke tette őt sokak szemében alkalmassá arra, hogy 1997-ben a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke legyen.
Lezsák Sándor elmondta: Osztie Zoltán 2001-ben tért vissza a Budapesti Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániára, és óriási erőfeszítéssel elérte, hogy a - Március 15. téren álló - templom belülről is megújuljon, a régészeti kutatómunka révén így napvilágra került egy 1300-as évekből származó Szűz Mária-freskó. Hozzátette: az atya zarándokhellyé kívánta tenni a templomot, és ezt sikerrel meg is valósította, kezdeményezésére visszakerült Muranóból eredeti nyughelyére Szent Gellért ereklyéje.

Soós Viktor Attila, a Mindszenty Társaság és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja a Szociális Testvérek Társaságát méltatva arról beszélt: a közösséget száz évvel ezelőtt, 1923-ban alapította Slachta Margit, az első magyar női országgyűlési képviselő és a társaság azóta szolgál és utat mutat a magyar társadalomban és az egyházban, gyermek-, nő- és családvédelmi feladatokat ellátva, karitatív, szociális, egészségügyi és kulturális szolgálatot végezve.

Felidézte: az első huszonöt évben az elmélyülés, megerősödés mellett a közéleti aktivitás volt jellemző, majd jöttek a megpróbáltatások, az elhallgattatás, a kommunista diktatúra nehéz évtizedei, később pedig a rendszerváltás utáni évtizedek, amikor az új idők, új korok kihívásainak kellett megfelelni. Ma a Szociális Testvérek Társasága a legnagyobb létszámú, Istennek szentelt életet élő női közösség Magyarországon - hangsúlyozta Soós Viktor Attila, kiemelve, hogy az alapítás századik évfordulója alkalmából Ferenc pápa fogadta a társaság elöljáróit.

A díjat adományozó Mindszenty Társaság 2004-ben alakult, célja Mindszenty József emlékének ápolása, a volt főpap történelmi életművének megismertetése a közvéleménnyel, a bíboros teljes életútjának feltárása, továbbá boldoggá avatásának szorgalmazása.    

MTI
  • Tiszta vizet a fejekbe!
    Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
  • Ukrajnát Oroszországgal együtt kell fölvennünk az EU-ba
    Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
  • Rétvári Bence: olyan vezetőkre van szükség, akik kiállnak az ország érdekeiért
    Amíg Németország, amely kirobbantotta az első világháborút 70 ezer négyzetkilométer területi veszteséget szenvedett el, Ausztria, amely megfogalmazta a hadüzenetet 40 ezer négyzetkilométert és a háborút ellenző Magyarország pedig 180 ezer négyzetkilométer területet vesztett.
  • A pápa tekintélyszemély a mai világban
    A kereszténység globális pápaság nélkül is létezhetne, ugyanakkor az intézmény alapja az evangéliumi eszményekből, mai szuverén formája pedig a történelemből vezethető le – jelentette ki a professzor.
  • A keresztyénség a szolgáló emberek útja
    "Ez a szellemiség kapcsolta egybe az egyházi közösséget, de ez a szellemiség kapcsolja össze a nemzetet is, tartja meg az országot, és mutat irányt, amikor az életre vezető utakat keressük: amikor gyermekeket nevelnek, földet művelnek, városokat építenek, könyvet írnak, és akkor is, amikor a hazát védelmezik" - fogalmazott a tárcavezető.
MTI Hírfelhasználó