Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a környékbeli gazdák és önkormányzatok nevében mondott köszönetet a kormányzati és szakmai erőfeszítésekért, amelyek lehetővé tették a „Vizet a tájba” program megvalósítását. Mint fogalmazott, az elmúlt évtizedek feszült várakozása után végre megszületett az a szakmai és költségvetési döntés, amelynek köszönhetően „újra élhet” a Homokhátság.
Különösen fontos, hogy emlékezzünk azokra, akik hittek a nemzet jövőjében, és akik bátorságukkal, áldozatvállalásukkal és kitartásukkal a hazáért cselekedtek. Történetük nemcsak múltunk része, hanem közös felelősségünk is, hogy ne merüljön feledésbe – fogalmazott Lezsák Sándor.
Nem értek egyet azzal, hogy az ukránok értünk harcolnak, ugyanis Európa nincsen támadás alatt, egyetlen európai uniós vagy NATO-tagország sincs támadás alatt. Az ukránok hősiesen harcolnak, de magukért" - rögzítette a külügyminiszter.
A kommunizmus utáni rendszerváltoztatás egyik leghatásosabb politikusáról alkotott portérfilmet az MMA. Lezsák Sándor fontos magyar szellemi központot alakított ki Lakiteleken.
Lezsák Sándor találkozott Gombodzsavín Zandanshatarral, a mongol parlament, az Állami Nagy Hurál elnökével, vele a Magyarországon június 9-én tartandó önkormányzati és európai parlamenti, valamint a Mongóliában június 28-án zajló parlamenti választásokról cseréltek véleményt.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Bács-Kiskun vármegye 4-es számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője a beruházást méltatva kiemelte, hogy a tudomány számára korábban ismeretlen régészeti lelőhely mára megkerülhetetlenné vált az Árpád-kor kutatásában.
A Nemzeti dal világszerte elismerten az egyik legnagyobb hatású lázító, tömegeket mozgósító vers - jelentette ki Lezsák Sándor. „A szó veszélyes fegyver tehát” - folytatta gondolatait az országgyűlési képviselő, utalva Európa mai vezetőinek felelőtlen kijelentéseire is, amelyek végső soron a migránskrízishez és ellenségképek képzéséhez vezettek.
Az Élő Hagyományunk Kösöntyű Találkozójára sokan érkeztek Magyarországról, de a Kárpát-medence minden vidékéről, egyebek mellett Szászcsávásról, Vajdaszentiványról, Székelykeresztúrról, valamint a Csángóföldről is.
A kösöntyű szó a találkozó nevében is megtalálható, ez egy, a 14. század vége óta használatos, nemesfém alapból készült, drágakövekkel ékesített dísztű, amely akkor még a gombok helyett fogta össze a ruhákat, a felöltőket - emlékeztetett Lezsák Sándorné Sütő Gabriella, hozzátéve, hogy a hétvégi találkozó is össze kívánja fogni, kapcsolni a magyar népzenész közösséget.
„Székelyföld nélkül nincsen Erdély, Erdély nélkül pedig nincsen Magyarország, így Kárpát-haza”- fogalmazott Lezsák Sándor, majd hozzátette, ennek a Kárpát-hazának közös sikerélménye a 6:3, és pont az ilyen örömforrások segítenek át minket a nehézségeken, az európai- és világpolitika zűrzavarain.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
