A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (b) érkezik a közmédia óbudai székházába, ahol interjút adott a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban 2023. december 1-jén. Mellette Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ukrajna uniós tagsága, a csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdése ma nem esik egybe Magyarország nemzeti érdekeivel, az Európai Uniónak először stratégiai partnerségi megállapodást kellene kötnie Ukrajnával, az ország támogatását pedig az uniós költségvetésen kívül, transzparens módon kell megoldani - jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor azt javasolja, hogy Ukrajna európai uniós tagságának tárgyalásáról ne szülessen döntés az uniós vezetők két hét múlva következő találkozóján.

A kormányfő hibának nevezte, hogy az Európai Bizottság azt erőlteti, hogy a miniszterelnökök tűzzék napirendre ezt a kérdést.

Úgy értékelt: ezt az ügyet nem szabad napirendre tűzni, és az Európai Bizottságnak meg kell értenie: az ő felelőssége, hogy az ülés rosszul lett előkészítve.

A bizottság előterjesztette, hogy kezdjük meg a tárgyalásokat Ukrajna tagságáról, de ez számos tagállam érdekeivel nem esik egybe, a magyaréval biztosan nem. "És mi elég jó állapotban vagyunk ahhoz, hogy ezt el is merjük mondani, akármilyen nyomást is helyeznek ránk" - mondta.

Jelezte: az előkészítés nem azt jelenti, hogy "írnak egy papírt, és azt mindenki elolvassa", hanem azt, hogy mindenkivel tárgyalnak, megnézik, kinek milyen érdekei vannak, és azokat összehangolják. Ha pedig össze tudták hangolni, és van esély az egyetértésre, akkor tesznek egy előterjesztést - emelte ki.

Orbán Viktor jelezte: az ukrán európai uniós tagság ügyében előre lehet látni, hogy a témában nem lesz egyetértés, és akkor megbontjuk az európai egységet. Az egységet úgy lehet megvédeni, ha azokat a kérdéseket, amelyekben nincs egyetértés, azokat nem tűzzük napirendre - tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió alapszerződése a vétó szót nem ismeri, hanem azt mondja ki, hogy vannak bizonyos tárgykörök, amelyekben csak akkor jön létre döntés, ha minden tagállam egyetért.

Magyarország nem vétózik, Magyarország meg fog akadályozni döntéseket - jelentette ki.

Nem arról van szó, hogy valakik hoztak egy döntést, és azt mi megvétózzuk, hanem arról, hogy nélkülünk nincs döntés - mutatott rá, hangsúlyozva, hogy "mi vagyunk az unió". "Az unió nem Brüsszelben van, ott a bürokraták vannak. Az unió Budapesten van, meg Varsóban meg Párizsban meg Berlinben" - fogalmazott.

Hangsúlyozta: nem szabad engedni, hogy beleszorítsanak bennünket egy olyan helyzetbe, hogy lelkiismeret-furdalásunk legyen azért, mert megakadályoznánk mások által meghozott döntések végrehajtását, mert Magyarországnak minden joga megvan ahhoz, hogy csak akkor vegyen részt egy döntés meghozatalában, ha az a magyar nemzeti érdekeknek megfelel.

A kormányfő közölte: azt fogja képviselni, hogy az Európai Unió először kössön egy stratégiai partnerségi megállapodást Ukrajnával. Szerinte ez eltarthat 5-10 évig is, ezalatt közelebb hozhatnák Ukrajnát az EU-hoz. "Amikor látjuk, hogy tudunk együttműködni, akkor vegyük elő a tagság kérdését", de ez hosszú-hosszú évek múlva lehetséges - mondta Orbán Viktor.

Emlékeztetett: az EU már vétett egy ilyen hibát, elkezdett a törökökkel tárgyalni, megígérte nekik, hogy tagok lesznek, és ez már így megy 20-30 éve, amitől mindenki frusztrált, és az egész ügy kudarcos.

Arra is felhívta a figyelmet: Ukrajna esetében számos olyan kérdés van, amire nem tudják a választ, hiszen az ország háborúban áll, másként működik jog- és politikai rendszere, mint egy békés életet élő országnak, így megállapíthatatlan, hogy megfelel-e az uniós alkotmányos jogállami kereteknek.

Emellett nem tudják megmondani, hogy mekkora a területe Ukrajnának, amit fel akarnak venni az EU-ba, mert egy részének ugyan jogilag Ukrajnához való tartozása nem kétséges, de katonailag Oroszország állomásozik rajta. Nem tudjuk, mekkora népességről beszélünk, mert Ukrajnából folyamatosan menekülnek az emberek, és azt sem tudjuk, hogy az ukrán mezőgazdaság beemelése a szabad piacra jó lesz-e a már bent lévő országok gazdáinak vagy sem - sorolta, hozzátéve, hogy a magyar gazdák szerint százezrével mennének tökre, ha az ukrán mezőgazdaság az európai rendszer része lenne.

Jelezte: azt sem tudják, hogy Ukrajna csatlakozása esetén honnan biztosítanák az ország támogatását, mert ha a meglévő pénzből kell kigazdálkodni, akkor a közép-európai országok bizonyos pénzügyi forrásokat el fognak veszíteni.

A kormányfő azt is rögzítette: Magyarország álláspontja szerint Ukrajnának az uniós költségvetésen kívül, transzparens módon kellene támogatást nyújtani.

Azt mondta, külön kormányközi megállapodással olyan pénzügyi alapot kellene létrehozni Ukrajna támogatására, amelybe minden ország saját belátása szerint fizet be.

Most nagyon sok pénzt, 100 milliárd euró felett - részben fegyverzet, részben készpénz formájában - odaadtunk az ukránoknak. Ha ezt Európa fejlesztésére fordítottuk volna, akkor az európai gazdaságok jobb állapotban lennének - hangsúlyozta a kormányfő.

"Európának gazdasági bajai vannak, és közben szórja a pénzt, vagonokban küldi a fegyvert és a pénzt Ukrajnába" - fogalmazott Orbán Viktor.

Leszögezte, háború helyett tűzszünetre van szükség. "Nem a háborút kellene finanszírozni, hanem a tűzszünetet, utána pedig a békét" - tette hozzá.