Csányi Sándor: Amerikából, Ausztráliából és Argentínából is érkezhet játékos a magyar válogatottba
"Továbbra is fontosnak tartjuk a hazai játékosok képzésének fejlesztése mellett a külföldön élő és játszó magyar, magyar származású, hátterű fiatalok feltérképezését és meghívását a korosztályos válogatottakba. Neveket és klubokat azért nem említek, mert ezen a terepen is versenyhelyzet van" - nyilatkozta Csányi.
2025. július 2. 10:39
A magyar labdarúgó-válogatott, az első sorban balról: Bolla Bendegúz, Nagy Zsolt, Sallai Roland, Schäfer András, Tóth Alex, a hátsó sorban: Tóth Balázs, Loic Nego, Varga Barnabás, Dárdai Márton, Willi Orban és Szoboszlai Dominik az Azerbajdzsán - Magyarország barátságos labdarúgó-mérkőzés kezdete előtt Bakuban, a Dalga Arenában 2025. június 10-én. MTI/Czeglédi Zsolt
Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke szerint a közeljövőben az Egyesült Államokból, Ausztráliából vagy Argentínából is érkezhetnek játékosok a magyar válogatottakba.
Az MLSZ - jövőre 125 éves - történetének leghosszabb ideje regnáló elnöke a Nemzeti Sport szerdai számában megerősítette, hogy külön stáb dolgozik a magyar gyökerű külhoni, vagy akár távoli kontinensen nevelkedő, esetleg honosítható futballisták felkutatásán.
"Továbbra is fontosnak tartjuk a hazai játékosok képzésének fejlesztése mellett a külföldön élő és játszó magyar, magyar származású, hátterű fiatalok feltérképezését és meghívását a korosztályos válogatottakba. Neveket és klubokat azért nem említek, mert ezen a terepen is versenyhelyzet van" - nyilatkozta Csányi.
Hangsúlyozta: továbbra is elsődleges szempont, hogy a futballista maga is akarjon a magyar válogatott tagja lenni. Ebben pozitív visszacsatolás, hogy az utóbbi időszakban már meghívott 10-15 fiatal játékos igen jónak ítélte meg a szakmai körülményeket, örömmel és büszkén húzta magára a címeres mezt.
"Ma már ott tartunk, hogy játékosmegfigyelő-rendszerünk az egész világra kiterjed, több mint harmincezer nevet vizsgáltunk korábban számítógépes algoritmus segítségével is. Senki ne lepődjön meg, ha a közeljövőben nemcsak a szomszédos és különféle európai országokban, hanem azokon kívül felnövő magyar játékosok tűnnek fel a csapatainkban, akár az Egyesült Államokból, Ausztráliából vagy éppen Argentínából érkezve" - magyarázta.
A magyar válogatott a világbajnoki selejtezősorozatban Írországgal, Portugáliával és Örményországgal találkozik szeptembertől. Ennek kapcsán Csányi úgy fogalmazott: a Nemzetek Ligáját megnyerő, jelenleg Európa legerősebb csapatának számító portugálok ellen is törekedni kell a pontszerzésre.
"Nem reális elvárás a portugálok megelőzése, a pótselejtezőt érő második hely viszont az" - vélekedett.
Az elnök kifejtette: nincs egyszerű helyzetben a válogatott, de nagy sikernek tartaná, ha 1986 után sikerülne a három Európa-bajnoki kijutást megkoronázni egy világbajnoki részvétellel.
"Már most készülni kell a Nemzetek Ligájában az A-osztályba való visszatérésre, és utána a sorozatban negyedik Eb-kijutásra" - fűzte hozzá.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A nyár elején több mint harmincezer karkötőt osztottak szét Magyarországon és Kárpát-medence szerte, a hétvégi budapesti rendezvényre pedig ötvenezer darabbal érkeztek. "A kis szalag vékony, de eltéphetetlen, amely identitásunkat, összetartozásunkat és a jövőbe vetett reményünket jelképezi" - fogalmazott Závogyán Magdolna.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
