Kiderült, miért akarja Amerika az orosz–ukrán háború folytatását
Elszólta magát az amerikai külügyminiszter: Antony Blinken nyilvánosan elismerte, hogy az Ukrajnának szánt pénzek, beleértve az európai forrásokat is, döntő többsége amerikai cégeknél landol. Így már nincs mit csodálkozni azon, hogy az amerikaiak nem szeretnének véget vetni a vérontásnak.
2023. december 11. 11:30
Egy a közösségi médiában terjedő videó tanúsága szerint Ukrajna további támogatása mellett érvelve Antony Blinken amerikai külügyminiszter kiemelkedő sikernek nevezte Ukrajna helyzetét a háborúban, majd – kimondottan az amerikai közönséghez intézve szavait – hozzátette, hogy az Ukrajnának szánt pénzek kilencven százaléka az amerikai cégekhez kerül, az amerikai gazdaságot pörgeti.
Ezzel lényegében a kormányzat nyíltan elismerte, hogy az Egyesült Államok a háborús helyzet fenntartásában érdekelt, bármilyen szörnyű szenvedéssel is járjon ez az ukrán lakosság számára, bármilyen gazdasági és egyéb nehézségeket okozzon is a saját európai szövetségeseinek. Márpedig az Egyesült Államok kulcsfontosságú szereplő lenne a béke megteremtésének szempontjából. Mint a napokban lapunk megkeresésére Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő elmondta: Az, hogy milyen béke születik Oroszország és Ukrajna közt, nem Ukrajnán, hanem az Egyesült Államokon fog múlni. Senki nem foglalkozik azzal, hogy milyen lesz Ukrajna nyugati határa a háború végén. Mindenki a keleti határokkal foglalkozik, holott rendkívül komoly nézetkülönbségek vannak az ukrán–lengyel és az ukrán–román kapcsolatokban is.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
A búcsúvételi szertartást követően a koporsót autón viszik a Szent Péter-tértől körülbelül öt kilométerre lévő római Santa Maria Maggiore-bazilikáig. A koporsót szállító autón kívül néhány további autó alkotja majd a menetet, bennük bíborosok, valamint az egyházfő közeli munkatársai és segítői foglalnak majd helyet.
Simicskó István szerint "a papság gyalázásával, a hívők megalázásával és az egyház elleni gyűlölet tudatos szításával egy 21. századi keresztényüldözésbe kezdtek".
Szánthó Miklós kitért arra, is Romanowski ellen "büntetőeljárásnak álcázott koncepciós per indult hazájában", de az Interpol nemrég visszautasította a lengyel ügyészség kérését, és nem volt hajlandó körözés alá vonni.