Kiderült, miért akarja Amerika az orosz–ukrán háború folytatását
Elszólta magát az amerikai külügyminiszter: Antony Blinken nyilvánosan elismerte, hogy az Ukrajnának szánt pénzek, beleértve az európai forrásokat is, döntő többsége amerikai cégeknél landol. Így már nincs mit csodálkozni azon, hogy az amerikaiak nem szeretnének véget vetni a vérontásnak.
2023. december 11. 11:30
Egy a közösségi médiában terjedő videó tanúsága szerint Ukrajna további támogatása mellett érvelve Antony Blinken amerikai külügyminiszter kiemelkedő sikernek nevezte Ukrajna helyzetét a háborúban, majd – kimondottan az amerikai közönséghez intézve szavait – hozzátette, hogy az Ukrajnának szánt pénzek kilencven százaléka az amerikai cégekhez kerül, az amerikai gazdaságot pörgeti.
Ezzel lényegében a kormányzat nyíltan elismerte, hogy az Egyesült Államok a háborús helyzet fenntartásában érdekelt, bármilyen szörnyű szenvedéssel is járjon ez az ukrán lakosság számára, bármilyen gazdasági és egyéb nehézségeket okozzon is a saját európai szövetségeseinek. Márpedig az Egyesült Államok kulcsfontosságú szereplő lenne a béke megteremtésének szempontjából. Mint a napokban lapunk megkeresésére Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő elmondta: Az, hogy milyen béke születik Oroszország és Ukrajna közt, nem Ukrajnán, hanem az Egyesült Államokon fog múlni. Senki nem foglalkozik azzal, hogy milyen lesz Ukrajna nyugati határa a háború végén. Mindenki a keleti határokkal foglalkozik, holott rendkívül komoly nézetkülönbségek vannak az ukrán–lengyel és az ukrán–román kapcsolatokban is.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a képviselő estében "kilóg a lóláb", nem a gyermekek iránti aggódás, felelősségvállalás motiválja, hanem az egyház iránti gyűlölet.
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
A vérbírók – akiknek ámokfutása elsősorban Kádár, Biszku, Apró, Marosán és a többi, idegen zsoldban állt politikus lelkén szárad, – nem válogattak az áldozatok világnézete szerint.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
