Kiderült, miért akarja Amerika az orosz–ukrán háború folytatását
Elszólta magát az amerikai külügyminiszter: Antony Blinken nyilvánosan elismerte, hogy az Ukrajnának szánt pénzek, beleértve az európai forrásokat is, döntő többsége amerikai cégeknél landol. Így már nincs mit csodálkozni azon, hogy az amerikaiak nem szeretnének véget vetni a vérontásnak.
2023. december 11. 11:30
Egy a közösségi médiában terjedő videó tanúsága szerint Ukrajna további támogatása mellett érvelve Antony Blinken amerikai külügyminiszter kiemelkedő sikernek nevezte Ukrajna helyzetét a háborúban, majd – kimondottan az amerikai közönséghez intézve szavait – hozzátette, hogy az Ukrajnának szánt pénzek kilencven százaléka az amerikai cégekhez kerül, az amerikai gazdaságot pörgeti.
Ezzel lényegében a kormányzat nyíltan elismerte, hogy az Egyesült Államok a háborús helyzet fenntartásában érdekelt, bármilyen szörnyű szenvedéssel is járjon ez az ukrán lakosság számára, bármilyen gazdasági és egyéb nehézségeket okozzon is a saját európai szövetségeseinek. Márpedig az Egyesült Államok kulcsfontosságú szereplő lenne a béke megteremtésének szempontjából. Mint a napokban lapunk megkeresésére Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő elmondta: Az, hogy milyen béke születik Oroszország és Ukrajna közt, nem Ukrajnán, hanem az Egyesült Államokon fog múlni. Senki nem foglalkozik azzal, hogy milyen lesz Ukrajna nyugati határa a háború végén. Mindenki a keleti határokkal foglalkozik, holott rendkívül komoly nézetkülönbségek vannak az ukrán–lengyel és az ukrán–román kapcsolatokban is.
A jól szervezett globális pánikkeltés zavartalanul folyik, amelynek a hatására, főleg a nyugati világban, megjelent egy nálunk még alig ismert új fogalom a pszichiátriai szaknyelvben, nevezetesen a klímadepresszió.
Orbán Viktor kiemelte, fejet kell hajtani a magyarok kitartása és elszántsága előtt. Egy pillanatra sem adták föl, nem hátráltak meg, és egyszer sem mondták, hogy engedjünk Sorosnak. Egyszer sem mondták, hogy adjuk meg magunkat Brüsszelnek - fogalmazott a kormányfő.
Most, hogy a gratulációkat kapom, egyik költő barátom a jelen Zrínyi Ilonájának nevezett, ami bár vicc, igen jólesett. Neveztek már Jeanne D’Arc-nak is, még pályám kezdetén, amikor Kádár Jánost vontam nyilvánosan felelősségre 56-os tevékenységéért. Nem égettek el, de a József Attila díjat csak az első jelölés után 16 évvel, 1995-ben kaptam meg – fogalmaz Tóth Erzsébet.
A magyar válogatott március 20-án Isztambulban, 23-án pedig a Puskás Arénában játszik Törökországgal, a tét a Nemzetek Ligája A-osztályában maradás. A FIFA döntése alapján Dárdai Bence akár már ezen a két mérkőzésen is pályára léphet.