Erdő Péter az első számú utódjelöltje Ferenc pápának
A magyarországi katolikus egyház vezetőjét már XVI. Benedek lemondása után is emlegették a pápai szék esélyeseként, de 2013-ban még viszonylag fiatal kora miatt nem valósult meg ez a forgatókönyv, tíz évvel később azonban Erdő Péter számít az első számú jelöltnek a szakértők szerint.
2024. január 1. 10:08
mandiner/Vatican Media/Catholic Press Photo/Hans Lucas
Az olasz Vatikán-szakértő honlap szerint Erdő Péter a legesélyesebb arra, hogy Ferenc pápa utódjának válasszák, a magyar bíboros ráadásul a fogadóirodák listáján is előkelő helyen szerepel. Az általános vélekedés szerint a kihívásokkal küzdő katolikus egyház élére olyan személyt keresnek, akinek lesz ideje reformokat végrehajtani, így a 70 év körüli vagy annál fiatalabb bíborosok esélyei a legjobbak.
A magyarországi katolikus egyház vezetőjét már XVI. Benedek lemondása után is emlegették a pápai szék esélyeseként, de 2013-ban még viszonylag fiatal kora miatt nem valósult meg ez a forgatókönyv, tíz évvel később azonban Erdő Péter számít az első számú jelöltnek a szakértők szerint.
Az elemzés szerint az ideálisnak életkoron túl mellette szól, hogy egyházvezetői, pásztori gyakorlattal is rendelkezik, valamint meg tudja szólítani a konzervatívokat, anélkül, hogy túlzottan taszítaná a „progresszíveket”.
Erdő igyekszik minél jobban javítani a katolikusok és az ortodox egyházak kapcsolatát, ami azért fontos, mert a Vatikán számára ez fontosabb ökumenikus cél, mint a protestáns egyházakkal való egység” – írja az olasz lap, amely szerint a magyar bíboros sok szempontból a nemrég szentté avatott II. János Pál utódjának lenne tekinthető.
A pápaválasztó konklávé a 80 évesnél fiatalabb bíborosokból áll, ezek száma 2023. decemberében 137 fő. Ők döntenek majd a jelenleg 87 éves Ferenc pápa utódjáról. Az elmúlt két évszázadban a pápák a bíborosok közül kerültek ki. A szavazás a vatikáni Sixtus-kápolna zárt ajtói mögött történik, titkos döntéssel. A szavazás általában 1-2 napig tart, bár volt, amikor közel egy hétbe telt az utód kiválasztása.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Brüsszel magasabb fokozatra kapcsolt, minden mást háttérbe szorítva dolgozik azon, hogy rekordidő alatt behozza Ukrajnát az Európai Unióba – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Simicskó István.
Amíg Németország, amely kirobbantotta az első világháborút 70 ezer négyzetkilométer területi veszteséget szenvedett el, Ausztria, amely megfogalmazta a hadüzenetet 40 ezer négyzetkilométert és a háborút ellenző Magyarország pedig 180 ezer négyzetkilométer területet vesztett.
A kereszténység globális pápaság nélkül is létezhetne, ugyanakkor az intézmény alapja az evangéliumi eszményekből, mai szuverén formája pedig a történelemből vezethető le – jelentette ki a professzor.