A történelmi csúccsal és tízmilliárd euró feletti eredménnyel zárult utóbbi két esztendő után 2025 is erős év a hazai befektetésösztönzésben, de a volumen helyett a beruházások szerkezete a döntő – mondta Joó István, a HIPA vezérigazgatója egy rádióinterjúban. Joó István a TrendFM kereskedelmi rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy továbbra is stagnál a világban helyet kereső működőtőke (FDI) mennyisége, és a vámoktól az európai versenyképességi problémákig egy sor kihívás miatt „nem a legjobb éveket éljük”.

Magyarország azonban a 2023-ban elért 13 milliárd euró után tavaly ismét „nagyon nagy szeletet hasított ki” a külföldi működőtőke-beruházásokból – a HIPA által kezelt projektek összeértéke meghaladta a tízmilliárd eurót –, az idén eddig elért eredmények és a még folyamatban lévő tárgyalások alapján pedig „magabiztosan mondhatjuk, hogy ebben az évben is jól állunk”. Sok kutatásfejlesztési, üzleti szolgáltató központ kapcsán zajlanak egyeztetések, és ami szerintem külön siker, hogy a tavalyi évben végrehajtott módosítások miatt magyar vállalatok is sokkal nagyobb számban tudnak megjelenni a programjainkban és támogatási konstrukcióinkban – húzta alá a befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos.

Mint mondta, a HIPA legfőbb feladata a külföldi működőtőke-beruházások megszerzése Magyarországnak, de a kormányzatnak fontos a magyar cégek támogatása és a kis-, illetve közepes méretű hazai vállalkozások (kkv) megerősítése is. Nem is érdemes szembeállítani a külföldi nagyvállalatokat és a magyar cégeket, hiszen mindegyikre szükség van, és a nagy külföldieknek igenis pozitív hatása van a kkv-szektorra – mondta Joó István.

Hozzátette, hogy a HIPA tavalyi eredménye önmagában nagyobb, mint a másik három visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) együttes tőkevonzó képessége, de az idén már nem a befektetési volumen a legfontosabb, hanem a projektek összetétele. Így a többi között azt kell vizsgálni, hogy a külföldiek mellett mennyi magyar cég tud megfelelni a befektetésösztönzési támogatási rendszer szigorú feltételeinek, és hány különböző szektorba érkeznek új beruházások. A HIPA által kezelt projektek számos ágazatot érintenek, a hagyományosan erős ágazatok, köztük a járműgyártás mellett például az élelmiszeripart és az infokommunikációs szektort. A hazai cégek kibontakozását segíti egyebek mellett a HIPA új beszállítófejlesztési szolgáltatáscsomagja. Ennek központi eleme egy ágazatfüggetlen adatbázis, amelynek révén a befektetők ellenőrzött, megbízható hazai beszállítókat választhatnak ki az együttműködésre.

Joó István rámutatott, hogy a beszállítói pozíció megszerzése hosszú és összetett folyamat, amelynek során a vállalatoknak komoly minősítési követelményeket kell teljesíteniük. A HIPA ebben is aktív szerepet vállal, akár pénzügyi támogatást is nyújthat azon hazai vállalkozásoknak, amelyek fejlesztések révén beszállítóvá válhatnak, és így bekapcsolódhatnak nagy nemzetközi értékláncokba. Mindehhez azonban elengedhetetlen, hogy a potenciális partnerek egyáltalán tudjanak egymásról. „Bármennyire is banálisnak tűnik, különböző okokból meghiúsulhat, hogy ezek a szereplők összetalálkozzanak” – fejtette ki Joó István, hozzátéve, hogy a HIPA befektetői fórumokkal és egyéb eseményekkel is igyekszik lehetőséget teremteni a befektetők és a beszállítók egymásra találására.