xxiszazadintezet.hu

Az európaiak többsége nem ért egyet a háborúpárti, a bevándorlást ösztönző és a nemzeti érdekeket figyelmen kívül hagyó uniós politikával, így itt az ideje, hogy ennek az elégedetlenségüknek a választáson is hangot adjanak az európai választópolgárok – jelentette ki lapunknak adott interjújában Deák Dániel, a a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

– Az idén nem csupán európai parlamenti választásokat tartanak, hanem itthon önkormányzatit, míg Amerika elnököt választ. Egy ilyen szuperválasztási év mennyire rendezheti át az erőviszonyokat?

– A június 9-i EP-választáson kívül több európai országban lesz valamilyen egyéb választás is, mint amennyiben nem. Tehát nemcsak Brüsszelben, hanem a tagállamok jelentős részében is kicserélődhet a döntéshozatal, jobboldali előretörés következhet be. Elég csak a szomszédos Ausztriára gondolni, ahol ősszel lesz választás, és minden előrejelzés szerint egy erőteljes jobboldali fordulat következhet be. De nemcsak az európai választások lesznek érdekesek, hanem az Amerikai Egyesült Államok elnökválasztása is, amelynek esélyese Orbán Viktor barátja és szövetségese, Donald Trump. Mindez az orosz–ukrán háború alakulására is hatással lesz, ugyanis Donald Trump egyértelművé tette, ő egy nap alatt pontot tenne a konfliktus végére. Egy békepárti álláspontot képvisel tehát, ami nagyon közel áll a magyar elképzeléshez.

– Az említett jobbratolódás, milyen következményekkel járhat?

– Az elmúlt évben tagállami szinten erősödtek a szuverenista nemzeti erők, így nem lenne meglepő, ha az uniós választáson is ilyen eredmény születne. Ennek komoly hatása lenne Európa politikájára, az önfeladó és az amerikai érdekeket kritika nélkül kiszolgáló brüsszeli politizálásnak ezzel vége lehet. Az európaiak többsége nem ért egyet a háborúpárti, a bevándorlást ösztönző és a nemzeti érdekeket figyelmen kívül hagyó uniós politikával, így itt az ideje, hogy ennek az elégedetlenségüknek a választáson is hangot adjanak az európai választópolgárok.

– A magyar önkormányzati választásokon hol lehet érdekes eredményekre számítani?

– A 2022-es parlamenti választás megmutatta, hogy Budapesten sem eldöntött kérdés a választás, nagyon szoros az állás a baloldal és a jobboldal között. Az elmúlt négy évben az ellenzék még azokon a településeken is visszaszorult vagy összeomlott, ahol 2019-ben nyerni tudott: elég csak Gödre gondolni, ahol egy időközi választáson ismét a Fidesz jelöltje lett a város polgármestere, miután megbukott a momentumos elődje. Így a mostani önkormányzati választáson arra lehet számítani, hogy a Fidesz több olyan települést is visszahódíthat, amelyet 2019-ben elveszített. Budapesten izgalmas küzdelem várható, Vitézy Dávid esetleges indulása jelentősen ronthatja Karácsony Gergely esélyeit.

– A hazai erőviszonyokat mennyire befolyásolhatják Gyurcsány Ferenc visszatérési ambíciói?

– A balliberális oldal támogatottsága továbbra is alacsony szinten maradt, érdemben a 2023-as év során nem változott, csupán hibahatáron belüli mozgásokat láthattunk. Ha most vasárnap lenne országgyűlési választás, nagyjából ugyanolyan eredményt érne el a baloldali összefogás, mint amilyet a számukra történelmi vereséget hozó 2022-es választáson. Az is csupán legenda, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció növelni tudta a támogatottságát a tavalyi év során, ők is csak stagnáltak, hasonlóan a Momentumhoz és a többi ellenzéki szereplőhöz. Ennek több magyarázata is van. Az egyik legfontosabb, hogy a balliberális oldal szereplői hiteltelenek, többször bukott politikusok alakítják továbbra is az ellenzéki politikát. Ennek egyik szimbolikus alakja maga Gyurcsány Ferenc. Emellett az is fontos tényező, hogy míg a nyugati kormányok beálltak a háborúpárti, globalista álláspont mögé, addig a magyar kormány szembeszállt ezekkel az erőkkel, és az uniós színtéren is komoly politikai csatákat vívott meg ezzel kapcsolatban. Ezt egyértelműen díjazzák a magyar választók, ugyanis a túlnyomó többségük a magyar kormányhoz hasonlóan elutasítja a szankciókat, a háború azonnali befejezését követeli, illetve nem szeretné Ukrajnát az Európai Unióban látni. Ennek, a nemzeti érdekek mentén folytatott kormányzati politikának köszönhetően a kormányoldal megőrizte magas társadalmi támogatottságát. A balliberális oldal ellenben továbbra is kiszolgálta a globalista akaratot, szinte szóról szóra ugyanazokat az üzeneteket fogalmazta meg, mint a brüsszeli társaik, ez pedig lehetetlenné tette, hogy újabb választókat tudjanak megszólítani. Ugyancsak rontott a baloldal helyzetén a külföldi finanszírozási botrány.

– Úgy tűnik, az Egyesült Államokban jogi eszközökkel próbálják megakadályozni Donald Trump indulását. Ez beválhat, vagy inkább ellentétes hatásokat vált ki?

– Amerikában már láttunk mindent és annak az ellenkezőjét is. Mindenesetre érdekes lenne megnézni, ha Magyarországon kerülne hasonlóra sor, akkor abból milyen nemzetközi felháborodás születne. Ez teljes mértékben a demokrácia lábbal tiprása. Ezek után Magyarország joggal utasít el minden ilyen jellegű kritikát a tengerentúlról vagy például David Pressmantól. Trump népszerűsége egyre erősebb, az ilyen támadások a jelek szerint csak tovább erősítik.

– Milyen szempontok lehetnek döntők az amerikai választásokon?

– Az Egyesült Államok lakossága nem elégedett Joe Biden teljesítményével, ráadásul egyre kevésbé biztosak abban, hogy Biden képes lenne-e idős kora miatt még egy ciklust végégcsinálni. Trump ezzel szemben energikus, lendületes, és nem mutatja jelét fáradtságnak. Szintén komoly szempont a háború megítélése, ahol Trump egy békepárti álláspontot képvisel, míg Biden a háború folytatását hangsúlyozza. A felmérések szerint az amerikaiak többsége már a békepárti álláspontot képvisel, így ez a téma döntő lehet majd a végeredményben.

– A számos választás mellett legalább ennyire fontos, hogy mire számíthatunk az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban. Eljöhet idén a tűzszünet?

– Minden azon múlik, hogy mi lesz az amerikai elnökválasztás végeredménye. Ha Trump nyer, akkor minden bizonnyal belátható időn belül pontot tehetünk a háború végére. Ugyanakkor mivel az új elnököt csak a következő év elején iktatják be hivatalába, így erre Trump győzelme esetén is csupán jövő januárban kerülhet sor leghamarabb.

Sütő-Nagy Zsolt