Résztvevők a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gazdatüntetésén a magyar-ukrán határátkelőhely előtt Záhonyban 2024. február 9-én. A magyar gazdák az ellen tiltakoztak, hogy az Európai Bizottság újabb egy évvel meghosszabbítaná az ukrán termékek korlátlan importját. MTI/Balázs Attila

Mintegy ezer gazdálkodó, több száz járművel tartott demonstrációt a záhonyi magyar-ukrán határállomás közelében pénteken, tiltakozva az ellen, hogy az Európai Bizottság egy évvel meghosszabbítaná az ukrán mezőgazdasági termékek korlátlan importját.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által szervezett tüntetésen a gazdák traktorokkal, kombájnokkal és teherautókkal foglalták el a határátkelőhelyre vezető 4-es főút mindkét oldalát, jelentősen megakasztva ezzel a személy- és teherforgalmat.
   
A körülbelül öt kilométeren felsorakozott mezőgazdasági munkagépekre transzparenseket és magyar zászlókat akasztottak, a határállomás közelében tartott tüntetésen pedig számtalan, Brüsszelt és az Európai Bizottságot kritizáló, a magyar mezőgazdaság védelme mellett kiálló molinót és transzparenst fogtak a kezükben a gazdák.
   
Az eseményen Jakab István, a Magosz elnöke, az Országgyűlés alelnöke az egész Európában tapasztalható hasonló gazdatüntetésekkel összefüggésben azt mondta, Brüsszelben "hozzá nem értő" emberek teszik tönkre az európai mezőgazdaságot, és ezzel a polgárok életét.
   
Tavaly szeptemberben egyszer már jelezték a magyar gazdák, hogy nem kérnek a brüsszeli szabályokból, és megvédik a mintegy ötmillió hektárnyi magyar termőföldet, valamint a rajta megtermelt élelmiszer-alapanyagokat - emlékeztetett a szövetségi elnök.
   
Kifejtette, a magyar gazdák azt akarják, hogy a rájuk vonatkozó uniós előírásokat terjesszék ki azokra az unión kívüli országokra, amelyekből élelmiszer-alapanyag vagy kész élelmiszer érkezhet Magyarországra.
   
Azt mondta, az ukrán nagygazdaságok méretével és produktivitásával nem versenyezhetnek az európai termelők, az ezeket tulajdonló - adóparadicsomokban bejegyeztetett - gazdasági társaságok tulajdonosai és befektetői brüsszeli segítséggel egyre több ukrán termőföldet szeretnének megszerezni, az ezeken megtermelt terményekkel pedig gyengíteni, majd megszerezni akarják az európai piacot.
   
Emiatt az uniós gazdák támogatásai 20-30 százalékkal is csökkenhetnek, a fejlődés megáll, és ezzel út és tér nyílik az ukrán termékeknek az Európai Unióban - figyelmeztetett Jakab István.
   
Hangsúlyozta, ezért fontosak a közelgő európai parlamenti választások, hiszen az Európai Parlament átalakulásával az Európai Bizottság is megváltozik, az új testület pedig kedvezőbb döntéseket hozhat a gazdák számára ezekben a kérdésekben.
   
Győrffy Balázs, a NAK elnöke abszurdumnak nevezte az Európai Bizottság azon döntését, amely egy évvel meghosszabbítaná az ukrán mezőgazdasági termékek korlátlan importját, majd arról beszélt: ezt a szabályt Brüsszel nem kényszerítheti rá az európai és a magyar gazdálkodókra.
   
Messze nem csak a gabonáról van szó: a baromfihús, a tojás, illetve a híres és keresett magyar méz is azt várja, hogy exportpiacot találjon - mondta a NAK elnöke.
   
Arról van szó - folytatta -, hogy jellemzően valamilyen Ukrajnán kívüli, nagytőkés rendszer befektetéseit védik Brüsszelben az európai gazdálkodók érdekeivel szemben, ami "döbbenetes", ezt pedig Nyugat-Európa is kezdi már érzékelni.
   
A kamarai elnök leszögezte, a magyar kormány nemzeti hatáskörben ugyan betiltotta az ukrán termékek behozatalát, de az Európát elárasztó termények miatt elvesztett piacok visszaszerzése érdekében már Brüsszelnek kellene lépnie.
   
"Az ukrán mezőgazdasági termékeknek eddig is megvolt a piacuk, vigyék oda, ahova eddig vitték, nekünk nem kell egy kiló sem" - hangoztatta Győrffy Balázs. Szavait helyeslő éljenzés és kiabálás fogadta.
   
Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője beszédében hangsúlyozta, az ország számtalan pontjáról érkeztek ide termelők, eljöttek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és más vármegyék országgyűlési képviselői is, ez az összefogás pedig ahhoz szükséges, hogy a kormány tudja folytatni a gazdák érdekeiért folytatott harcot Brüsszelben.
   
"Ha nincs gazda, nincs élelem és nincs jövő" - idézte Tilki Attila a francia gazdatüntetés egyik jelmondatát, majd megerősítette, hogy a magyar kormánynak a magyar föld és a magyar gazdák a legfontosabbak.
   
A beszédek végén a gazdák a magyar-ukrán határátkelőhely közelébe vonultak, ahol rendőrök állták útjukat, a demonstrálók ezt követően visszatértek az esemény eredeti helyszínére.
   
Ifj. Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) szóvivője a záhonyi gazdatüntetéssel kapcsolatban az MTI-hez eljutatott közleményében azt írta, a nemzeti civilek teljes mértékben kiállnak a magyar és az európai gazdák azon törekvése mellett, hogy tiltakoznak az Európai Bizottság döntése ellen, amely lehetővé tenné újabb egy évre az ukrán termények vámmentes behozatalát.
   
Kiállnak a magyar kormány mellett, amikor azt szorgalmazza az uniónál, hogy gondolja át a szolidaritási folyosók működését - fogalmazott a szóvivő.
   
Ifj. Lomnici Zoltán hozzátette, a CÖF-CÖKA fontosnak tartja, hogy Magyarország több uniós tagállam mellett fellép az ukrán dömping ellen.
   
Azt írta, a szervezet Záhonyban személyesen is kifejezte szolidaritását a gazdák irányába, és támogatásáról biztosította Jakab Istvánt.