A miniszterelnök politikai igazgatója elmondta: miközben hosszú idő után ma újra mindenki demokráciák és autokráciák, a jó és a rossz küzdelemének a visszatéréséről beszél, az EU nyugat-európai magországai egy új és általános logika mentén, a tagállamok függőségére és kiszolgáltatottságára építve újfajta szerveződésbe bonyolódtak.
2024. február 10. 08:07
A bécsi Magyar Nagykövetség épülete – elmenynektek.hu
Az Európai Unió blokkosodási politikája tévút, amely egyaránt veszélyt hordoz a tagállamok, köztük a világrend átalakulásával kapcsolatban a megszokottól eltérő értékrendet képviselő Magyarország jövőjére nézve - jelentette ki Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnöke a Huszárvágás - A magyar konnektivitás stratégiája, valamint A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című köteteinek bemutatóján csütörtökön Bécsben, a magyar nagykövetségen.
A miniszterelnök politikai igazgatója elmondta: miközben hosszú idő után ma újra mindenki demokráciák és autokráciák, a jó és a rossz küzdelemének a visszatéréséről beszél, az EU nyugat-európai magországai egy új és általános logika mentén, a tagállamok függőségére és kiszolgáltatottságára építve újfajta szerveződésbe bonyolódtak.
Mint kifejtette, az ukrajnai, közel-keleti és afrikai konfliktusokra vagy éppen a Kínával kapcsolatos helyzetre adott reakcióik nem csupán egyszeri taktikai válaszlépések, hanem egy nagyszabású stratégia részei, amely mögött ezen államok politikai, katonai, gazdasági és kulturális értelemben vett blokkosodásának a szándéka sejlik fel. Céljuk, hogy így ellensúlyozzák más országok különböző blokkjainak kialakulását a jövőbeli konfliktusok megelőzése érdekében.
Orbán Balázs hangsúlyozta: nem lehet tudni, mi fog történni a világban, de a blokkosodás politikája tévút, amely sérti Magyarország érdekeit is, mert egyebek mellett elzárja a kitörési lehetőségeket, és geopolitikai veszélyt is jelent. "Meglátásom szerint a blokkosodás nem jó az uniónak sem, mert - amennyiben nem kívánja feladni politikai és gazdasági szuverenitását - inkább közvetítő szerepet kellene vállalnia a változó világrendben kialakuló blokkok között" - fűzte hozzá.
Az igazgató a könyveiben tárgyalt stratégiai gondolkodás kialakulásáról szólva azt mondta, Magyarországon a Szovjetunió összeomlásáig, majd NATO-hoz való csatlakozásunkig erre nem volt lehetőség, hiszen történelmünk a középkori magyar királyság megszűnése óta addig a túlélésről és a függetlenségünkért vívott küzdelemről szólt. E gyakorlat lehetősége a mai világrendben már a kisebb országok számára is adott, ám - fogalmazott - képtelenség megfelelő formába önteni, ha a saját történelmünket, kultúránkat és a geopolitikai helyzetünkből adódó korlátokat és lehetőségeket nem értelmezzük helyesen.
Alapkoncepciója szerint a stratégiai gondolkodás során a döntéshozóknak figyelembe kell venniük azt is, hogy a szövetségesek alapvetően mások, mint mi vagyunk, más gondolkodásmóddal, a közös pontokon túl pedig a mienktől eltérő célkitűzésekkel. "Ha mindezt figyelmen kívül hagyjuk, könnyen alárendelt szerepben találhatjuk magunkat, elveszíthetjük a függetlenségünket és esélyünket a prosperáló jövőre" - magyarázta.
Orbán Balázs szerint a két pusztító világháborút követően sok európai állam még ma is úgy véli, hogy "nem tud felelősséget vállalni önmagáért, ezért hagyja, hogy ezt mások végezzék el helyettük. Mivel mindez távol áll a magyar gondolkodásmódtól, heves vita alakult ki számos európai ország és Magyarország között, miközben az értetlenség odáig vezetett, hogy a külföldi média sokszor felfoghatatlan vádjai mellett a magyarokra fekete bárányként tekintenek" - vélekedett. Hozzátette: noha a magyar kormány nem kíván azonosulni ezzel a ráaggatott szerepével azáltal, hogy kérdéseket tesz fel és ellenvetésének ad hangot bizonyos kérdésekben, a legitimitása és a súlya alapján - legalábbis belpolitikai szempontból - más kormányoktól eltérően erre megvan a lehetősége és él is vele.
Megjegyezte: minden alkalommal, amikor politikai párbeszédre van a lehetőség, a magyar fél megpróbál civilizációs háttérrel is szolgálni az adott probléma megoldásához.
"Európai szinten nem lenne szabad csak úgy elvesznünk a nagypolitika olyan kevésbé jelentős technikai kérdéseiben, mint az Ukrajnának nyújtott uniós pénzügyi támogatás, amiről a magyar kormány a többi tagállamtól eltérően, elsősorban stratégiai keretetek között és civilizációs kitekintésben gondolkodik. Ezért mondjuk azt, hogy elsőként arról kellene döntést hozni, hogy kívánjuk-e az ukrajnai háború folytatását, a pénzügyi intézkedésekre pedig csak ezután kerülhetne sor. Emellett nem ártana tisztázni, hogy ez a pénz vajon a békét vagy a háború folytatását szolgálja-e" - mondta.
Az MCC kuratóriumi elnöke kijelentette, az EU a béke szigete, egy tökéletes közösség lehetne az európai országok számára, ám irányítói magja az egyes tagállamok politikai ellehetetlenítésétől sem visszariadva a birodalmi politikai irány felé fordult, ami aggodalomra ad okot.
"Úgy gondoljuk, hogy az unió jövőjével kapcsolatban a tagállamok hatáskörének megnyirbálása okán kialakult ideológiai vita helyett inkább vissza kellene térni ahhoz a mentalitáshoz, amely Konrad Adenauer és Jacques Chirac idejében még jellemezte a nyugati államok politikai elitjét" - mondta Orbán Balázs.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
A Földön található hatalmas mennyiségű víz halmazállapot-változásainak köszönhetően működik a Föld-légkör rendszerben egy olyan természetes önszabályozó mechanizmus, amelynek a hatására kialakul a fizikailag lehetséges maximális üvegházhatás, amely tovább már nem növelhető, akármennyi széndioxidot bocsátunk ki.
"Olyan lépésekre, amelyek békés cselekvést imitálnak, szerintem senkinek sincs szüksége ebben a helyzetben" - nyilatkozott a Kreml tisztségviselője, aki elmondta, hogy ezt az álláspontot ismertette Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval.
A brüsszeli fordulatot Szijjártó "politikailag megmosolyogtatónak" nevezte, amely szerinte jól rámutat Ursula von der Leyen "teljes komolytalanságára", ugyanakkor leszögezte, hogy igen súlyos dologról van szó. "Hogyha három évvel ezelőtt ugyanezen álláspontot képviselték volna, akkor sok százezerrel kevesebb embernek kellett volna meghalnia, sok millió emberrel kevesebbnek kellett volna elmenekülnie, és sok tízmilliárd euróval kevesebb kár jött volna létre" - sorolta.