Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Iskola tanára hozzászólásában úgy fogalmazott, hogy a nyugati politikai elit a zöld ideológia alapján a kapcsolatépítés helyett a keleti kapcsolatok elvágásán dolgozik, miközben a magyar kormány az "irígy és rosszalló" nyugati pillantások ellenére a keleti és a kínai kapcsolatok ápolásával csak azt teszi, amit a nyugati nagyvállalatok egy része is tett a múltban.
2024. február 23. 22:07
Liu Kang, a Hszinhua Intézet elnöke (szemben, b) beszél, mellette Horváth Levente, a magyar Eurázsia Központ vezetője a Hszinhua Intézet nemzetközi szemináriumán a InterContinental Budapest Hotelben 2024. február 23-án. Az eseményen "Egy övezet, egy út" kínai kezdeményezés előmozdításának lehetőségeit tekintették át kínai és magyar kutatók. Jobbról Salát Gergely Kína-szakértő a Magyar Külügyi Intézet konnektivitás-kutatócsoportjának képviseletében (j4, takarva), Eszterhai Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont munkatársa (j3), Moldicz Csaba, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nemzetközi kapcsolatok iskolájának vezetője (j2) és Bánhidi Ferenc, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kelet-Ázsia-kutatója (j). MTI/Lakatos Péter
Az "Egy övezet, egy út" kínai kezdeményezés előmozdításának lehetőségeit tekintették át kínai és magyar kutatók a Hszinhua Intézet rendezésében tartott nemzetközi szemináriumon pénteken Budapesten.
Horváth Levente, a magyar Eurázsia Központ vezetője kijelentette: Kína "Egy övezet, egy út" kezdeményezése az átalakuló világrend egyik modelljévé válhat.
A Magyar Nemzeti Bank - a világban érvényesülő nyugati dominancia gyengülését felismerve - helyesen kezdeményezte a 2019 óta évenként megrendezett Eurázsia Fórum, majd 2021-ben az Eurázsia Központ létrehozását - mondta. Kiemelte, hogy a magyar kormány jól döntött a keleti nyitás politikájának folytatása mellett, mivel időközben kiderült, hogy Kína is a kapcsolatépítésre, és nem a bezárkózásra építi külpolitikáját.
Liu Kang, a Hszinhua Intézet elnöke szerint Kína úgy segíti a világ globális fejlődését, hogy közben figyelembe veszi a megsegített országok szociokulturális sajátosságait. A stratégiai-diplomáciai kutatásokkal és szakpolitika kidolgozásával foglalkozó Hszinhua Intézet további 15 kínai és külföldi tudásközpont bevonásával 2019-ben dolgozta ki az "Övezet és Út" tanulmányi és kutatási hálózatot, amely 130 kutató részvételével működik.
Kong Hsziang, a Hszinhua Intézet kutatója kifejtette: noha a kínai kormány által 2013-ban elindított Egy övezet, egy út elnevezésű globális fejlesztési kezdeményezés a világ több mint 150 országában van jelen befektetéseivel, az eddig megtett út csupán a kezdet; hiszen eddig elsősorban a fejlődő országok alapvető infrastrukturális beruházásaira, azaz utak, hidak és távközlési hálózatok fejlesztésére koncentrált.
eurasiacenter.hu
Hszü Lingui kutató ezt azzal egészítette ki, hogy Hszi Csin Ping kínai elnök olyan hosszú távú külföldi befektetésekre épít, amelyek a helyben élő emberek fejlesztési igényeire alapozva alakítja ki a kölcsönös előnyökkel járó együttműködést.
Salát Gergely Kína-szakértő a Magyar Külügyi Intézet konnektivitás-kutatócsoportjának képviseletében arról beszélt: Magyarország jól tette, hogy az ellenséges nyugati közbeszédtől függetlenül az Európai Unió tagállamai közül elsőként csatlakozott az "Egy övezet, egy út" kezdeményezéshez, hiszen a fejlődése érdekében minden irányba nyitnia kell.
magyar kulugyi intezet
Moldicz Csaba, a Mathias Corvinus Collegium nemzetközi kapcsolatok iskolájának vezetője hangsúlyozta: a magyar gazdaságpolitika nem egyoldalú, hiszen a kínai tőkebefektetések aránya Magyarországon jelenleg csak 9 százalék a dél-koreai 17 százalékkal szemben.
mcc
Szerinte felszínesek a bírálatok, amelyek korábban arról szóltak, miért nem jönnek a kínai befektetők; ma pedig már azt vitatják, miért engedi be az ország a kínai tőkét, például az akkumulátorgyártásba. Elismerte, hogy a létesülő kínai akkumulátorgyárak hozzáadott értéke csak 15 százalék, de emlékeztetett: a magyar Suzuki-gyár esetében ez az érték eleinte sokkal kevesebb volt, majd a sokszorosára növekedve igazolta a beruházás létjogosultságát.
Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Iskola tanára hozzászólásában úgy fogalmazott, hogy a nyugati politikai elit a zöld ideológia alapján a kapcsolatépítés helyett a keleti kapcsolatok elvágásán dolgozik, miközben a magyar kormány az "irígy és rosszalló" nyugati pillantások ellenére a keleti és a kínai kapcsolatok ápolásával csak azt teszi, amit a nyugati nagyvállalatok egy része is tett a múltban.
facebook
A kínai kutatók további hozzászólásaiból kiderült, hogy Kaposvár térségében kínai-magyar együttműködésben épült fel és a közeljövőben működőképes lesz egy naperőmű, valamint kiemelték a Belgrád-Budapest vasútvonal és a BYD Szegeden épülő elektromos autógyárának jelentőségét.
Bakondi György emlékeztetett: Szíriában megbukott az iráni és oroszországi támogatású rezsim, és nagyon vegyes összetételű, iszlám kötődésű, ezen belül elsősorban szunnita irányultságú csoportok kerültek hatalomra, akik között már meg is kezdődtek bizonyos leszámolások, így a kurdok elleni fellépés.
„A Nyugat stratégiai számítása az ukrajnai válságban nagyon világos: elhúzódó kimerítő harcot akar ránk kényszeríteni, hogy az orosz társadalmat kettészakítsa, és megteremtse a színes forradalom feltételeit. Harcolni fognak, ahogy ők mondják, az utolsó ukránig" – fogalmazott Nariskin.
A hatóságok előtt ismert pénzmosási eljárást elsősorban drogdílerek szokták csinálni. Reynders ezt a gyakorlatot még belga miniszterként kezdte, aztán biztosként folytatta éveken keresztül.
A görögöknek kell a pont, hogy versenyben maradjanak, mindent megtesznek majd a győzelemért. Hozzá vagyunk szokva az atmoszférához. Biztos vagyok benne, hogy a szurkolóink is kitesznek majd magukért, akárcsak a játékosok – mondta Pascal Jansen.
Erdogan elnök és Orbán Viktor tárgyalásán megvitatják az aktuális nemzetközi ügyeket, az ukrajnai és a közel-keleti konfliktust, a béke esélyeit, valamint a magyar-török kapcsolatok számos témakörét.
Bakondi György emlékeztetett: Szíriában megbukott az iráni és oroszországi támogatású rezsim, és nagyon vegyes összetételű, iszlám kötődésű, ezen belül elsősorban szunnita irányultságú csoportok kerültek hatalomra, akik között már meg is kezdődtek bizonyos leszámolások, így a kurdok elleni fellépés.
„A Nyugat stratégiai számítása az ukrajnai válságban nagyon világos: elhúzódó kimerítő harcot akar ránk kényszeríteni, hogy az orosz társadalmat kettészakítsa, és megteremtse a színes forradalom feltételeit. Harcolni fognak, ahogy ők mondják, az utolsó ukránig" – fogalmazott Nariskin.
