wikimedia
Az 1764-es madéfalvi vérengzésnek emléket állító Siculicidium emlékműnél látta vendégül szombaton Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a Szociáldemokrata Párt (PSD) székelyföldi kampányrendezvényein részt vevő Marcel Ciolacu román miniszterelnököt, akinek - a Székelyföld létét tagadó pénteki kijelentésére reagálva - elmondta: "Székelyföld volt, van és lesz".
Az erdélyi Krónika hírportál beszámolója szerint az RMDSZ Hargita megyei törvényhozója azzal indokolta Ciolacu meghívását, hogy a kormányfő pénteken Marosvásárhelyen, egy toleranciáról szóló beszédében egy "félresikerült mondattal" azt állította, hogy Székelyföld soha nem fog létezni.
"Ennek az apropóján hívtam meg, és köszönöm a miniszterelnök úrnak, hogy elfogadta a meghívásomat. Beszélhettünk arról, hogy Székelyföld létezett, létezik és létezni fog" - jelentette ki videós bejelentkezésében a székelyföldi szenátor. Tánczos Barna közölte: szót ejtettek az autonómiáról is, amelyért a székelyek annyit küzdöttek, és amelyet éppen Madéfalván veszítettek el.
"A miniszterelnök úr úgy tudja, hogy többet soha nem lesz székely autonómia. Én erre azt mondom, hogy erről 2024-ben, választási évben ne nyissunk vitát, mert ezzel csak a szélsőséges AUR-nak és a Sosoaca-pártnak segítünk" - részletezte az RMDSZ szenátora.
Hozzátette, abban maradtak Ciolacuval, hogy folytatják az együttműködést. Tánczos Barna ugyanakkor átadott Románia kormányfőjének két könyvet: egy tankönyvet, valamint egy Székelyföld történelméről szóló román nyelvű leírást, amely Székelyföld múltját dokumentálja.
Közösségi oldalán közzétett - román nyelvű összefogalóval is ellátott - videóüzenetében Tánczos Barna megjegyezte: a Székelyföld mai létezését már az is bizonyítja, hogy éppen a tömbmagyar régióban láthatta vendégül Románia miniszterelnökét. "És mi, az erdélyi, székelyföldi magyarok, a székelyek vagyunk a garancia arra, hogy Székelyföld lenni fog" - szögezte le Tánczos Barna. A politikus hozzátette: szeretettel várják vissza bármikor, bármelyik miniszterelnököt Székelyföldre, hogy megtapasztalhassák a székely vendégszeretetet.
A Krónika beszámolója szerint Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője is közösségi oldalán reagált a román miniszterelnök Székelyföld létezését is vitató, az autonómiát kizáró kijelentéseire.
A kolozsvári politikus a Bükk erdőben rögzített, román nyelvű videós bejelentkezésében Tánczos Barnához hasonlóan leszögezte: a Székelyföld létezett, létezik, és létezni fog.
"Ugyanakkor idézhetem Ioan Ratiut, a nagy memorandistát, aki a kolozsvári memorandisták pere során azt mondta: egy nép létezését nem vitatják, hanem kinyilatkoztatják" - üzente Csoma Botond.
Marcel Ciolacu a PSD székelyföldi megyei szervezeteinek tisztújító, a választásokat előkészítő gyűlésein vett részt a hétvégén. A szociáldemokrata pártelnök Marosvásárhelyen arról beszélt: nem a "magyar etnikumú románok" ellen kell összefogni, hanem egy jobb városvezetés megválasztása érdekében, hiszen Erdély elcsatolása nem reális veszély, és szerinte sosem lesz "semmilyen Székelyföld" Romániában. Maroshévízen és Kovásznán kijelentette:
Székelyföldnek soha nem lesz autonómiája és kizártnak nevezte olyan törvények elfogadását, amelyek előnyben részesítenék valamely romániai etnikai közösség tagjait.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
"A szolnoki beruházás is ahhoz járul hozzá tehát, hogy hazánk energiaellátása minél tisztább, kiszámíthatóbb, biztonságosabb és olcsóbb legyen, hiszen ez szükséges a mindennapi jólétünkhöz és a gazdaságunk versenyképességének erősítéséhez" - jelentette ki Czepek Gábor.
-
Ilyenkor kell észnél lenni. A mi sorsunk közvetlenül is tétje ennek a háborús konfliktusnak, ezért mi meggondoltan, kiszámíthatóan, tervezhetően és higgadtan fogunk cselekedni – fogalmaz közösségi oldalán Orbán Viktor.
-
Antal Árpád szerint a 20 ezer fő alatti városok megszűnése körülbelül kétmillió embert, köztük több mint 155 ezer magyart érint, s azt is jelentené, hogy fontos közintézmények zárnának be, mint például a kórház vagy a bíróság.