magyarkurir.hu

Könyves Kálmán a bizánci kapcsolat erősítéséért Szent László lányát, Piroskát a bizánci császárhoz adta feleségül. A lány Iréne néven lett az ortodoksz kereszténység szentje. Prokopp Mária művészettörténészt kérdezte a Gondola.

– Professzor asszony, Szent László lánya Bizáncban császárné lett. Mi mai magyarok miért lehetünk büszkék a szentté vált magyar nőkre?

– Mert élték a Kereszténység főparancsolatát, a feltétel nélküli Isten- és ember szeretetet ! - amit az akkor már több száz éves keresztény európai államok NEM tudtak ilyen magas fokon megvalósítani, főképpen nem a királyi családokban. Ezért NAGY példa volt a Magyar Királyság első uralkodóháza, az Árpád-dinasztia, a keresztény életvitelében is Európában.

A szent magyar királylányok sorát Skóciai Szent Margit (1045-93), Szent István unokája nyitotta meg, ő III. Malcolm skót király felesége volt (1069 -93), aki felvirágoztatta Skóciát. Edinburgh minden éveben ünnepi megemlékezéssel köszönti őt.

Időrendben a következő híres magyar királylány Szent László lánya, Piroska ( 1088-1134), aki 2 évesen elveszítette az édesanyját és hétévesen az édesapját. Kálmán király biztosította a nevelését, ő adta férjhez Bizáncba 1105-ben a későbbi II. Joannesz Komnenosz császárhoz. 1118-ban koronázták császárnévá, Ő volt a bizánci császárnék közül az első nyugat-európai!
8 gyermek édesanyja volt, akik közül I. Nagy Mánuel 1143-1180) követte apját trónon. Piroska-Iréné aktív uralkodótársa volt a férjének.
Szent Erzsébet (1207-31), II. András királyunk lánya, majd IV, Béla király lányai, Szent Kinga, Jolánta, Konstanca és Margit folytatták a sort, majd III. András Erzsébet lánya, a Tössi Erzsébet gyakorolták hősi fokon a keresztény szeretetet.
S a magyar Anjou-család is felmutatta a szentség példáját a 14. században, Nagy Lajos király Hedvig lányában.

– Piroska-Iréne nem „csak" tiszteletet, hanem szeretetet is ébresztett bizánci alattvalóiban. Hogyan érte ezt el?

– Piroska magyar királylány, aki korán elvesztette a szüleit, hétévesen teljesen árva lett, mélyen átérezte a Szeretet jelentőségét, és tudott hősies szeretettel viseltetni minden társadalmi réteg minden emberéhez!
1124-ben megalapította a Pantokrátor, a Fenséges Isten oltalma alá helyezett hatalmas kolostoregyüttest, amely három templomot, két szerzetesi kolostort, idősek otthonát, rokkant-menhelyet, árvaházat és öt kórtermet foglalt magába. Itt rend és tisztaság uralkodott.
Minden gondozott napi szappanadagot kapott. Piroska császárné az élete utolsó éveit a Pantokrátorban töltötte imában és vezeklésben, mint Xénia = Idegen nevű szerzetesnő. A Hagia Sophia dómban van eltemetve zöld márvány szarkofágban, amelyen ékes hexaméter költemény hírdeti a császárné szent életét.

– Átmenetileg múzeummá vált, ma ismét mecset az az épület, amelyben Piroska-Iréne arcképe középkori alkotáson megcsodálható Isztambulban. A magyar turistáknak miért kell keresniük az alkalmat, hogy személyesen tiszteletüket tegyék Piroska-Iréne képe előtt?

– Azért kell keresnünk Piroska magyar királylány és császári férje pompás 12. századi, kortárs mozaik-ábrázolását a Hagia Sophia egykori császári fő keresztény templomban, az eredetileg a falakat teljesen beboríó mozaikképek között, mert 1453 óta már nem keresztény templom, és örülnünk kell, hogy az Isztambulban ma is tisztelt Iréné császárnő és férje portréját a muzulmánok is merőrizték, nem verték le, de a magyarok 12. századi nagy dicsőségéről ott már senki sem tud semmit!
A mai magyarok feladata, hogy megismerjük először mi magunk a történelmümket, és ezt követően hallassuk szavunkat 1000 éves európai történelmi öntudattal, főképpen azokon a területeken, amelyek kulturális életének tevékeny alakítói voltunk az 1100 éves történelmünk alatt.  

Molnár Pál