A Szent László alapította zágrábi püspökség székesegyházánál ezeréves sírokat találtak

Harmincöt, mintegy ezeréves sírt tártak fel a zágrábi katedrális felújítása során. A leletek arra utalnak, hogy a mai székesegyház helyén már a zágrábi püspökség 1094-es megalapítása előtt is állhatott templom - számolt be róla vasárnap a Jutarnji List című horvát napilap.
A régészek a 2020-as földrengésben megrongálódott katedrális déli oldalán, mintegy
háromméteres mélységben bukkantak a 10-12. századból származó sírokra.
A temetkezések a fehérhegyi - Árpád-kori népi temetők - kultúrához köthetők, amely a 10-12. században a Kárpát-medencében és környékén terjedt el.
A halottakat többnyire hanyatt fekve, ékszereikkel együtt temették el. Az egyik női sírból különösen gazdag leletegyüttes került elő: tizenkét
ezüst hajdísz, ezüstkarikák, üveggyöngyökből álló nyaklánc és egy aranyozott ezüstgyűrű.
Ana Azinovic Bebek régész szerint a feltárás új adatokkal szolgálhat Zágráb korai történetéről. A temető egy része ugyanis a püspökség alapítása előtti időszakból származhat, ami arra utal, hogy a terület már korábban is fontos települési és temetkezési hely volt. Azt azonban további kutatásokkal kell tisztázni, hogy állt-e itt templom a püspökség létrehozása előtt.
A zágrábi katedrális története szorosan kapcsolódik Magyarországhoz.
A püspökséget Szent László magyar király alapította 1094 körül.
Az első katedrálist pedig 1217-ben, II. András király jelenlétében szentelték fel.
A templom védőszentjei között Szent István és Szent László is szerepel.

A somogyvári Szent László Nemzeti Emlékhely a Kupavár-hegyen. A szent uralkodó szobrát Lebó Ferenc alkotta, 1998-ban avatták fel.
A régészek szerint a most feltárt temető különösen fontos lehet annak megismeréséhez, milyen volt Zágráb a püspökség megalapítása előtt. Az ásatások a katedrális déli oldalán folytatódnak, és a szakemberek további középkori leletek előkerülésére számítanak.
A zágrábi katedrális a 2020. márciusi földrengésben súlyosan megrongálódott. Azóta átfogó helyreállítási munkálatok folynak, amelyekhez régészeti kutatások is kapcsolódnak.
Címkép: A Szent László-herma a győri Nagyboldogasszony-székesegyház Héderváry-kápolnájában. A fejereklye III. Béla király arconásait ábrázolja, Szent László koponyája a hermában nyugszik. A Szent Korona és a Szent Jobb után a harmadik legfontosabb nemzeti ereklyénk - Molnár Pál felvételei







