"Nekünk két dolgot kell egyszerre megcsinálnunk: nemzeti függetlenségünk megvédését, másfelől pedig saját nemzetünk kultúrájának, történelemtudatunknak, nyelvünknek, örökségünknek, az életformánknak a megvédését" - mutatott rá Semjén Zsolt.
2024. március 14. 23:43
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédet mond a nemzeti ünnep alkalmából tartott fogadáson Kassán, Magyarország főkonzulátusán 2024. március 14-én. Mellette Hetey Ágota főkonzul. MTI/Vajda János
Voltaképpen ugyanaz volt a feladat Szent István idején - független magyar állam megteremtése és a kereszténység felvétele - 1848-ban - haza és haladás - vagy 1956-ban - a szovjet megszállók menjenek ki és legyen polgári demokrácia - és bizonyos értelemben ma is: nemzeti szuverenitásunk megvédése, másfelől pedig a keresztény civilizációnk megőrzése - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kassán, ahol köszöntőt mondott Magyarország főkonzulátusán, a nemzeti ünnep alkalmából tartott fogadáson csütörtökön.
A miniszterelnök-helyettes ünnepi köszöntőjében párhuzamot vont a magyar történelem több kiemelkedő eseménye idején előállt helyzet s azok adta feladatok között, majd megállapította: a történelmi megemlékezések értelme az, hogy levonjuk a múltunkban rejlő tanulságokat és erőt merítsünk őseink példájából.
Rámutatott: őseink olyan értékeket hoztak létre, amelyek a magyarság és az egyetemes emberiség számára is értékek. Leszögezte: ha az erre való büszkeség megvan a nemzet tagjaiban, heroikus történelmünk sorsközösségének tudata, az hogy egy csodálatos nyelvnek, kultúrának az örökösei vagyunk, akkor ez jelenti a megtartó erőt a következő évszázadokra.
Elmondta: számos nagyszerű esemény van a magyar történelemben, de a magyar nemzet kollektív emlékezete azért mégis március 15.-hez köti a büszkeséget, ami a nemzet megmaradásának egyik garanciája. "Nekünk két dolgot kell egyszerre megcsinálnunk: nemzeti függetlenségünk megvédését, másfelől pedig saját nemzetünk kultúrájának, történelemtudatunknak, nyelvünknek, örökségünknek, az életformánknak a megvédését" - mutatott rá Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes a nemzetpolitika értelmezésének tekintetében szólt arról is, hogy a magyarság nem tud csonkítatlanul fennmaradni, ha bármely nemzetrésze elvész. Rávilágított: a nemzetrészek pedig akkor tudnak megmaradni, ha egyfelől a magyar állam identitásvédelemmel és számos más módon ehhez hozzájárul, de alapvetően akkor, hogyha az adott külhoni magyarság meg akar maradni. Megállapította: ez a megmaradni akarás a többi nemzetrésznek és az egyetemes magyarságnak is erőt ad.
"Adja a Jóisten, hogy 1848, ami csillag a magyar történelem egén, ez a csillag ma is utat mutasson nekünk" - zárta beszédét Semjén Zsolt.
A fogadáson a nemzeti ünnep alkalmából odaítélt magas magyar állami kitüntetések átadására is sor került, ezeket a Magyar Szövetség megyei képviselőinek, a Kassa megyei Nagy Györgynek, a Gömöri Kézművesek Társulása elnökének, illetve Auxt Ferenc besztercebányai képviselőnek ítélték oda.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Elegük lett abból, hogy a liberális, globalista elit az illegális migránsok emberi jogait a biztonság és a polgárok érdekei, a genderidentitást pedig a biológia elé helyezi, miközben Ukrajnában háborúval akarja elérni a békét, a demokráciát pedig az ellenvélemények elhallgattatásával kívánja védeni - sorolta a szélsőség romboló akcióit László András.
A közlemény szerint a magyar gazdaság biztos alapokon áll: a foglalkoztatottság továbbra is kimagasló, közel 4,7 millióan dolgoznak, miközben a regisztrált álláskeresők száma rekordalacsony.
Geert Wilders szavai szerint Európa-szerte milliók érzik magukat idegennek saját országukban, a tömeges bevándorlás ugyanis rendkívül gyorsan változtatja meg nem jobb, hanem rosszabb irányba Nyugat-Európa arculatát és a kultúrát.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
