A Krím és Szevasztopol Oroszország szerves része, és hovatartozásuk kérdése örökre lezárult – jövendölte Szergej Lavrov
2024. március 16. 21:40
u.s.-ukraine foundation
A Krím és Szevasztopol Oroszország szerves része, és hovatartozásuk kérdése örökre lezárult – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton a félsziget Oroszországgal való újraegyesítésének 10. évfordulója alkalmából tartott videobeszédében.
"A Krím és Szevasztopol hovatartozásának kérdése lezárult. A félsziget Oroszország szerves része" - hangsúlyozta a vezető diplomata.
A Krímnek egyértelmű kilátásai vannak a további fejlődésére, Oroszország pedig számos Ukrajnától örökölt problémát megoldott – mutatott rá Lavrov.
"Az elmúlt évek során számos Ukrajnától örökölt probléma megoldódott. A krími lakosok további fejlődésük egyértelmű kilátásaival bizalommal és optimizmussal tekinthetnek a jövőbe" - tette hozzá.
"Tíz évvel ezelőtt, 2014. március 16-án a krími lakosok önállóan és tudatosan határozták meg jövőjüket, miután újra egyesültek Oroszországgal. Gratulálok a félsziget lakóinak az Oroszországgal való történelmi újraegyesítés évtizedéhez. Egészséget, jó közérzetet, jólétet kívánok nekik és minden jót” – mondta Oroszország vezető diplomata.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
