cnn
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban. Stier Gábornak, a moszkvater.com főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola.
– Főszerkesztő úr, a franciák elnöke szerint Oroszország nem győzhet Ukrajnában, hiszen "ki feltételezhetné, hogy Oroszország ezen a ponton megállna?" Macron szavai azt sugallják, hogy Putyinnak nem volt konkrét oka Ukrajna megtámadására, hanem rossz hangulatában adott parancsot támadásra a hadseregnek. Ám a közember is jól emlékszik arra, hogy az orosz hadsereg hosszú hetekig állt az ukrán határon, s erre a nyilvánvaló fenyegetésre Zelenszkij gúnyolódással reagált. Moszkva egyértelműen kifejezte akkor, hogy mik a céljai, s ma is ugyanazokat sorolja föl. Kiknek akar megfelelni Macron azzal, hogy rettegést kelt?
- A francia elnök nem akar megfelelni senkinek. A francia gloire-t fényesíti, és nem mellesleg saját jövőbeli európai karrierjét építi. Németország gyengülését, egyre mélyebb válságát igyekszik kihasználni arra, hogy Franciaország legyen Európa vezető hatalma. S mivel utolsó elnöki ciklusát tölti, egyben megalapozza saját nemzetközi karrierjét is. E célok érdekében páros napokon az Egyesült Államokkal szemben Európa szuverenitását hirdeti, míg a páratlanokon Oroszországgal szemben agitál. Persze, közben tesz egy-egy apró gesztust a Kreml felé is, hiszen ki tudja, mi lesz ennek a háborúnak a vége. Ha a franciákon múlik, akkor a retorika ellenére Ukrajna veszít. Hogy ez egyben orosz győzelmet is jelent-e, az még a jövő zenéje. Jó eséllyel, de ez a győzelem azért nem lesz elsöprő. Nem mellesleg az egyetlen uniós atomhatalomként felajánlja a francia nukleáris ütőerőt Európa megvédésére, közben szavakban lelkesen szervezi az Ukrajna megsegítésére siető koalíciót, és agitál az önálló európai hadsereg, valamint az európai hadi ipari potenciál megerősítése mellett. Persze a francia hadi iparról sem feledkezik meg, és mindent megtesz annak érdekében, hogy Európa ne amerikai fegyvereket vásároljon. Közben esze ágában sincs a gyakorlatban is az Ukrajnát támogatók élére állni, hiszen a németek például, de arányosan a lengyelek is jóval több pénzt és fegyvert adtak át Kijevnek, mint a franciák. Azt kell tehát, hogy mondjam, Macron nagyon is racionálisan, a francia hagyományokat követve lép fel. Szavait hallva pedig nem rettegni kell, hanem azokat a helyiértékükön kell kezelni.
– Macron szerint a Nyugat cselekvési határokat szabott magának olyasvalakivel szemben, akinek "már semmiféle ilyen korlátai nincsenek, aki maga az agresszor". Az elmúlt két évben nagyon is egyértelműen látszott, hogy Moszkva éles korlátokat emelt, semmiképp sem akar a NATO-val közvetlenül ütközni. Lódításával Marcron mit akar elérni?
- Miközben azt hangoztatja, hogy Európa nem lehet Amerika vazallusa, a nyugat vezető hatalmával azért nem akar szembe menni, s úgy gondolja, hogy ezzel a kemény oroszellenes retorikával kompenzálja a Washington érdekeit sértő mondatokat. No meg európai vezető szerepre pályázva meg akar felelni a háborúpárti fősodornak is, miközben időnként pragmatikusan taktikai szövetségre lép akár a békepárti Magyarországgal is. Sőt, két harcias kirohanása között elmondja azt is, hogy Oroszországgal egyszer le kell ülni tárgyalni, hiszen nélküle Európa biztonsága elképzelhetetlen.
– Macron úgy fogalmazott, hogy Párizs nukleáris doktrínája nem a korlátozott nukleáris háború, hanem "az elfogadhatatlan mértékű károkozás". Egy atomhatalom biztonságát egyetlen épelméjű politikus sem akarja megingatni, Macron mégis Európa biztonságát félti. Mekkora kockázatot okoz, ha az Európában már jelen lévő politikai ripacskodás államfői szinten is megjelenik?
- Macron nem a legnagyobb ripacs Európában. Mint mondtam, pragmatikusan, a francia érdekeket követve hadovál, és a nukleáris ütőerőt is a francia nagyság alátámasztására emlegeti. Esze ágában sincs, hogy használja is az atomfegyvert. Az Economistnak például a minap azt nyilatkozta, hogy Párizs az élére állna egy az atomfegyverek korlátozásáról szóló új megállapodásnak, amelybe bevonnák Kínát is. Egyébként pedig most éppen a németekkel fizettetné meg az atom arzenál modernizálását. Úgy látom, Oroszország mindezt érti, és bár egyes kirohanásai nem nagyon tetszenek neki, nem esik kétségbe Macron játszmáját látva. Nem is kell, mert Macron megszólalásait leginkább úgy lehet értékelni, mint a választási kampány, a megszokott francia önimádat, és a saját örökségét építő ambiciózus elnök intellektuális hiúságának a keveréke.
Molnár Pál
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
A válogatottra vonatkozólag a miniszterelnök mondott lényegeset, igaz, évekkel ezelőtt, és azóta sem ismételte meg. Eszerint a magyar nemzeti tizenegynek a világ tíz legjobb válogatottja közé kell kerülnie. Jelenleg a 32., de Marco Rossi talán elindíthatja csapatunkat a fölfelé vezető úton.
-
1990-ben szólólemeze jelent meg Lökd ide a...! Kocsmadalok címmel. Zenei rendezőként számos színpadi produkcióban és lemezen működött közre, például az idén negyvenéves István, a király című rockopera kétmillió példányban eladott eredeti hanganyagán.
-
És én ahhoz szoktam hozzá, hogy a hatalom mindig velem szemben van. A kommunista média, a kommunista párt, aztán később a választásokat követően a kommunistákból liberálisok lettek.
-
Soltész Miklós kiemelte, hogy azért támogatja a kormány a templomok felújítását, mert ha "elengedjük templomainkat, azok kiüresednek, és kiüresedő templomokkal nem lesz erő az ateistákkal szembeni küzdelemben". A küzdelmet a keresztény embereknek folytatniuk kell, ha nem szeretnének úgy járni, mint Nyugat-Európában, ahol bezárják, átalakítják a templomokat – fogalmazott.