A 2020-as Digitális Szülőség kutatásunk szerint a 7-16 éves gyermekek 77 százaléka nem valós adatokat ad meg az általuk használt közösségi oldalon. Ennek gyakori oka a felületre történő regisztrációhoz megszabott alsó korhatár, de sokszor előfordul az is, hogy valamilyen csíny elkövetése miatt nem vállalják saját személyazonosságukat. Az eredmény minden esetben az, hogy a gyerek a közösségi felületen nem teljesen önmagaként van jelen.
2024. május 28. 14:57
A közösségi média kockázatait, hatásait, valamint a használatában rejlő lehetőségeket mutatja be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság legújabb, Sztorik a zsebben - történetek a közösségi médiából című kiadványa, amelyet gyermeknap alkalmából mutatnak be - közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága pénteken az MTI-vel. Dr. Somogyi Ákos Gergőnek, az NMHH Gyermekvédelmi Főosztály vezetőjénektett föl kérdéseket a Gondola.
A TikTokot a 13 és 17 év közötti fiatalok 65 százaléka, míg az Instagramot 62 százalékuk látogatja meg naponta legalább egyszer. Melyek a legnagyobb kockázatok, amelyek a tizenévesekre e csatornákból leselkednek?
A Sztorik a zsebben című kiadványban a közösségi média előnyeit és legfőbb kockázatai is igyekszünk bemutatni. A kiadványban a lehetséges kockázatok tekintetében beszélünk a hamis profilok és online behálózás, az online kihívások, az online vásárlások veszélyeiről, de megjelenik még az online és az offline személyiség elkülönülése és a közösségi média által felerősített idealizált kép hajszolásából adódó nehézség is. A közösségi média jellemzője, hogy a tartalomközvetítő tevékenységük miatt a felhasználók által létrehozott tartalmak mellett a hirdetések, egyéb céllal megosztott képek, videók is szűretlenül jutnak el a képernyőre, és a fiatalok feladatává válik, hogy mérlegeljenek, mihez kezdenek az adott információval vagy helyzettel.
Kiemelten fontos a fiatalokat tudatosságra nevelni, hogy felelős döntéseket hozzanak a különféle alkalmazások használatakor. Mi készteti a tizenéveseket arra, hogy ehhez kapcsolják ki zsebtelefonjukat, és vegyenek kezükbe egy NMHH-kiadványt?
Kiadványainkat nyomtatott formában első sorban rendezvényeken juttatjuk el a fiatalokhoz. Idén eddig ilyen volt a Comic Con, a városligeti gyereknap és a DUE Sajtófesztivál is. Ezeken a programokon a gyerekek sokkal nyitottabbak, háttérbe szorul a telefon használata. Az NMHH standjánál kvízekkel is készülünk, melyre a kiadványokból derülnek ki a válaszok, és értékes nyereményekre tehetnek szert a résztvevők.
Dr. Somogyi Ákos Gergő – NMHH
Ezen kívül a kiadványainkat online formában is el lehet érni a gyerekanaten.hu weboldalon, melyeket így akár szakmai és civil szervezeti partnereink, köznevelési intézmények, pedagógusok és egyéb szakemberek segítségével is el tudunk juttatni a diákokhoz és szüleikhez.
A Sztorik a zsebben című kiadványunk öt rövid történeten keresztül mutatja meg a közösségi média különböző jelenségeit. A tudnivalók felsorolása helyett ezzel a rendhagyó formátummal szeretnénk felkelteni a gyermekek figyelmét, valamint tanulságok helyett elgondolkodtató kérdésekkel vonjuk be őket.
A füzet végén kapott helyet az online és az offline személyiség elkülönüléséről szóló ismertetés, ehhez milyen tudományt hívtak segítségül?
A 2020-as Digitális Szülőség kutatásunk szerint a 7-16 éves gyermekek 77 százaléka nem valós adatokat ad meg az általuk használt közösségi oldalon. Ennek gyakori oka a felületre történő regisztrációhoz megszabott alsó korhatár, de sokszor előfordul az is, hogy valamilyen csíny elkövetése miatt nem vállalják saját személyazonosságukat. Az eredmény minden esetben az, hogy a gyerek a közösségi felületen nem teljesen önmagaként van jelen.
Egy friss felmérésünk alapján a fiatalok 21 százaléka tett már közzé magáról szerkesztett képet, amin keresztül előnyösebben mutatja meg magát. Mivel erre csak az online tér ad lehetőséget, okkal beszélhetünk a való életben megélt személyiség és a közösségi felületen kreált profil elkülönüléséről.
Emellett fontos szem előtt tartani azt is, hogy az online kommunikáció jellemzője, hogy a részleges anonimitás, a képernyő által létrejött távolság befolyásolja, ki hogyan viselkedik a digitális térben. A Sztorik a zsebben című kiadványban látjuk Tomi példáját, akinek a közösségi média segít leküzdeni a gátlásait és felszabadítja a kreatív énjét, hogy álprofil alatt tehet közzé videókat. Ezzel szemben Anna történetében azt látjuk, hogy a fiatal lány közösségi oldalakon mutatott, boldogságot és tökéletességet tükröző képei ellenére a valósága komor és magányos, nem tud társaival kapcsolódni.
Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
Sajnos lesz elegendő erejük, hogy megvédjék az alvilági módszerekkel dolgozó, álhírgyártó „kollégáikat” – utal a szélsőbaloldali sajtóhálózatra Bánó Attila.
Probléma lehet még a háborús hisztéria folyamatos fenntartása. Egyetlen szuper birodalom esetén ugyanis gondot okozhat, hogy nincs kivel háborúzni. Ki kell találni ezért olyan globális veszedelmeket, amelyek indokolttá teszik a rendkívüli állapot folyamatos fenntartását, szükség esetén pl. utazási korlátozások
és/vagy kijárási tilalmak bevezetését, gázálarc vagy szájmaszk kötelező hordását, stb.
"Ha egy konzervatív, patrióta kormány tizedennyi gaztettet követne el, akkor Brüsszelben már az összes létező jogállamisági eljárást elindították volna, így viszont, hogy mindezt egy Brüsszelnek feltétlen hűséges kormány teszi, senki egy rossz szót sem szól" - hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
