Dánia bevezeti a kötelező sorkatonaságot a nők számára az orosz fenyegetés fokozódása miatt
Dánia július 1-jétől bevezeti a nők kötelező katonai szolgálatát, és növeli a katonai kiadásait, hogy megerősítse védekezését a növekvő orosz fenyegetéssel szemben.
2025. július 1. 20:41
Mindazok, akik 2025. július 1. után töltik be 18. életévüket, jogosultak lesznek a dán fegyveres erőkbe való besorozásra . Eddig ez csak a férfiakra korlátozódott, bár a nők önkénteskedhettek - számolt be róla az Euractiv.

Lottórendszer dönt róla, hogy kit soroznak be

Dániában egy lottórendszer határozza meg, hogy kit hívnak be: minden jogosult katona húz egy számot egy tomboláról. Ha a szám alacsonyabb, mint az önkéntesek által nem fedezett besorozottak előírt száma, az azt jelenti, hogy csatlakoznia kell a hadsereghez.
Az ország centrista kormánya, a Zöldek és a konzervatív ellenzék nagy része tavaly áprilisban állapodott meg a változásokról, amelyek ma léptek hatályba – egybeesve azzal a nappal, amikor Dánia átveszi az EU tanácsának soros elnökségét.
 
Az új szabályok segíthetnek Dániának a „jelenlegi biztonsági helyzet” kezelésében – mondta Kenneth Strøm ezredes, a sorkatonai program vezetője az AP hírügynökségnek .
 
Ezek alapján a sorkatonaság időtartamát négyről tizenegy hónapra meghosszabbítják, és a tervek szerint 2033-tól évente 6500 újonc kiképzése várható - ez 40%-os növekedés a jelenlegi adatokhoz képest. Jelenleg a 6 milliós országban 9000 hivatásos katona szolgál.
Szükség esetén a dán védelmi miniszter jogosult a sorkatonákat külföldre telepíteni.
A skandináv országok közül Dánia az utolsó a három közül, amely bevezette a nők kötelező sorkatonaságát. Norvégia hasonló változtatásokat hajtott végre 2013-ban, Svédország pedig 2017-ben.
 
Dánia az egyik legnagyobb segélyadományozója Ukrajnának, 9,5 milliárd eurós támogatással – ami az ország GDP-jének körülbelül 2,6%-a.
Euractiv/Gondola
  • Fellöktek egy újságírót – na és?
    A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
  • Krajsovszky Gábor: Neobolsevizmus és kereszténység harca ma Magyarországon
    Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
  • Aranymisés magyar pap a Délvidéken
    Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
  • Homokkomárom a katolikus egyház fontos „lelki erőműve"
    Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
  • Külhoni magyarlakta területek
    A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
MTI Hírfelhasználó