Brüsszelben immáron hivatalosan is létrejött a háborúpárti koalíció - jelentette ki a Nézőpont Intézet elemzője az M1 aktuális csatorna hírműsorában az brüsszeli EU-csúcs döntései reagálva pénteken. Rotyis Bálint közölte, hogy a koalíciónak három nagy szereplője van: az európai szocialisták, a liberálisok és az Európai Néppárt (EPP), és ez utóbbihoz Magyar Péter és a Tisza Párt nemrégiben csatlakozott.
Értékelése szerint a háborús koalíció világossá tette, hogy nem érdekli az európai emberek akarata és nem akarja lezárni a háborút.
A háborúpárti Ursula von der Leyen tovább folytatja a munkáját az Európai Bizottság élén és az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fő képviselője is egy háborúpárti politikus lesz - emelte ki.
Véleménye szerint "Európa számára egy életveszélyes öt évet fog eredményezni", hogy a háborúpárti erők mögött az a német és francia kormány áll, amely jelenleg belpolitikai válsággal is küzd.
Rotyis Bálint emlékeztetett rá, hogy az európai parlamenti (EP) választásokon az emberek világossá tették, hogy új Európát szeretnének, "nem kérnek a globalista, baloldali háborúpárti erőkből". Az Európai Néppárt azonban nem tért vissza a konzervatív oldalra, helyette összefogott a háborúpárti baloldallal, sőt, ennek vezető erejévé vált - ismertette. Véleménye szerint ezzel az EPP nyílt árulást hajtott végre, és kihasználta a jobboldali szavazókat.
Kitért arra is, hogy korábban azért volt sikeres az EU, mert valamennyi tagállam számára biztosították a döntéshozatalba való beleszólást. Most már az olyan régi, alapító nagy államokat is, mint Olaszország kizárják - hangsúlyozta.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a képviselő estében "kilóg a lóláb", nem a gyermekek iránti aggódás, felelősségvállalás motiválja, hanem az egyház iránti gyűlölet.
-
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
-
A vérbírók – akiknek ámokfutása elsősorban Kádár, Biszku, Apró, Marosán és a többi, idegen zsoldban állt politikus lelkén szárad, – nem válogattak az áldozatok világnézete szerint.